Gigantikus földrengés fenyegeti Kaliforniát

A világ geológiailag egyik leginkább aktív területe az USA nyugati partvidéke.A terület alatt húzódik a Szent András-törésvonal, ezért Kaliforniát gyakran rázzák meg kisebb-nagyobb földmozgások. Időnként pedig a földkéreg lemezei között felgyílő feszültség egy-egy hatalmas, pusztító rengésben tör ki, amely iszonyatos károkat okozhat. A kérdés csak az, milyen időközönként következhet be ilyen katasztrófa. Kutatók eddig úgy vélték: a nagy rengések nagyjából 2-400 évente fordulnak elő. Egy új tanulmány szerint azonban ezek az események sokkal gyakoribbak, így a következő nagy földrengés (Big One) rövidesen lesújt Kaliforniára, ezért minél előbb el kéne kezdeni felkészülni, hogy a bekövetkező katasztrófa minél kevesebb kárt okozzon.
A Kaliforniai és az Arizonai Egyetem kutatói a Csendes-óceánhoz tektonikus lemezekkel kapcsolódó, Kaliforniát észak-déli irányban átszelő Szent András-törésvonal egyik szakaszán az elmúlt 700 év alatt történt földrengéseket tanulmányozták.
A Los Angelestől 160 kilométerre északnyugatra található Carrizo Plain körzetében elvégzett kutatás révén kiderült, hogy a térségben jóval nagyobb volt az erős földrengések száma, mintsem a tudósok gondolták volna. E földmozgások között 45 évtől 144 évig terjedő idő telt el.
Lisa Grand Ludwig, a Geology címí szakfolyóirat szeptemberi számában megjelenő tanulmány vezetője közleményében rámutat: a számok tanúsága szerint közel van a következő földrengés a Szent András-törésvonalon.
Tény, hogy a térségben a legutóbbi Big One – a 7,8-os erősségí Fort Tejon-i földrengés 1857-ben – több mint 150 éve történt. A tudósok szerint nem igaz az az általánosan elfogadott elgondolás, amely szerint a törésvonalon 200-400 évenként történik nagyobb földrengés. A geológusok szerint 70 százalékos az esélye egy pusztító kaliforniai földrengésnek a következő harminc évben.
Ken Hudnut, az Amerikai Földtani Intézet (USGS) munkatársa szerint a tanulmány igen fontos, mert megkérdőjelezi az igen erős, de nagy időközönként bekövetkező földrengések elméletét.
Sinan Akciz kutató szénmintákat vett a Szent András-árokból, amelyek segítségével meg tudták állapítani a korábbi földrengések időpontját és erejét, szintén nem túl derílátó a helyzetet illetően: ha az elmúlt 700 évben nem is voltak gyakoribbak a földrengések, kevésbé drámaiak voltak, az erősségük 6,5 és 7,9 közötti volt.
Lisa Grand Ludwig reméli, hogy a tanulmány felnyitja a legnépesebb amerikai szövetségi állam, Kalifornia lakóinak szemét, akik szerinte nem vesznek tudomást az esetleges pusztító földrengés veszélyéről.
„Felhős az ég… És biztosan esni fog? Nem. Ha felhőt lát az ember, veszi az esernyőjét. Ez a célja ennek a tanulmánynak is: hogy felkészülhessünk” – mondta.
A legutóbbi pusztító földmozgás az 1906-os San Franciscó-i földrengés volt az 1300 kilométer hosszú Szent András-törésvonalon. A 7,8-as erősségí földrengés lerombolta a várost, mintegy háromezren vesztették életüket.