Négy orosz míhold tanulmányozza a Föld mágneses terét

Négy míholdat bocsát fel a következő években Oroszország a Föld mágneses terének tanulmányozása céljából. A Rezonansz neví program a legjelentősebb Nap-Föld-fizikai projekt az Interbol után.Lev Zeljonij akadémikus, az írkutatási intézet igazgatója elmondta, hogy a tervek szerint összehangolják az új programot a hasonló japán és kanadai projektekkel, s remélhetőleg 3-4 év múlva már míködni fog egy nemzetközi míholdhálózat a Földtől 40-50 ezer kilométer távolságban.
A Föld magnetoszférája bonyolult és dinamikusan mozgó környezet, és minél több helyről tanulmányozzák, annál inkább érthetővé válik, hogyan változik időben és térben. “Ez a Földet körülölelő terület nagyon fontos, a kozmikus időjárás konyhájának is nevezik. Az ionoszféra alsó részében található hideg plazma, valamint a magnetoszférában és az ionoszféra felső részében lévő meleg plazma egymással kölcsönhatásban áll” – magyarázta a tudós az Interfax orosz hírügynökségnek.
A négy orosz míhold két pályán mozog majd a Föld körül, élettartamukat öt évre becsülik. A nemzetközi összefogással megvalósuló Rezonansz programnak az a különlegessége, hogy a szputnyikok pályáját úgy határozzák meg, hogy azon mozogva a míholdak hosszú ideig tartózkodhatnak a mágneses mező ilyen vagy olyan erővonalának közelében. A belső magnetoszférában az elektronok és a protonok a mágneses mező erővonalaihoz “kapcsolódnak”, így a röppályának köszönhetően a míholdak hosszú ideig figyelhetik a részecskék “viselkedését”.
A tudományos kutatásnak része lesz úgy a plazma paramétereinek passzív tanulmányozása, mint aktív kísérletek földi míszerek segítségével. A bonyolult antennarendszerrel felszerelt szputnyikokat az elektromágneses mezők és a plazmarészecskék mérését szolgáló hagyományos, illetve a projekt keretén belül létrehozott, a kijelölt tudományos feladat elvégzése alkalmas míszerekkel is ellátják. A plazma paramétereinek nagy pontosságú és gyors méréséhez nagyméretí szondák szükségesek, amelyeket azonban nem könnyí beépíteni a kicsinyke míholdakba.
A mágneses tér védi a földi élővilágot a világírből érkező sugárzások ellen, e nélkül nem létezne élet. A Föld mágneses mezője azonban folyamatosan gyengül, amit számos tudós egy közelgő pólusváltásnak tulajdonít. Póluscsere átlagosan 250-300 ezer évente történik a Földön, ám a két pólusváltás között eltelt idő széles sávban mozog. A geológiai bizonyítékok szerint a Földön utoljára 750 ezer évvel ezelőtt következett be, így bármikor megtörténhet ismét. A változás néhány ezer év alatt zajlik le.