Megtalálták a XV. századi kínai felfedezőutak vezetőjének sírját

Megtalálták Cseng Ho (Zheng He/1371-1492) császári főeunuch, a XV. századi kínai földrajzi felfedezőutak vezetőjének sírhelyét; a főeunuch a korai Ming korban irányította a Délkelet-&Aacutezsiába és Kelet-Afrikába szervezett expedíciókat.A sírt munkások fedezték fel véletlenül Nankingban, a Cutang (Zutang) hegy közelében, ahol más Ming korabeli eunuchok sírjai sorakoznak – olvasható a People,s Daily angol nyelví kínai lap online kiadásában (http://english.people.com.cn)
A sír 8,5 méter hosszú, 4 méter széles, s kék téglákkal kövezték ki. Mint a régészek rámutatnak, Cseng Ho korában ilyen téglákat csak a tisztségviselők építményeiben használtak. &Aacutem a szakértők meggyőződése szerint a császári főeunuch földi maradványai valójában sosem nyugodtak a díszes sírban, mivel Cseng Ho Nankingtól távol, Indiában hunyt el 1433-ban.
Cseng Ho 1371-ben született a délnyugati Jünnan (Yunnan) tartományban, Kunjang (Kunyang) városban muszlim családban. Apja és nagyapja elzarándokolt Mekkába, s a szent városba tett utazásaik nagy hatással voltak Cseng Hóra, aki megtanult arabul, sok ismeretet szerzett kora földrajzi helyzetéről és a nyugati világról.
Amikor a kínaiak 1382-ben megdöntötték a mongol uralmat, gyermekként került fogságba és kasztrálták. Csu Ti (Zhu Di) herceg udvarába került, aki az első Ming császár, Csu Jüan-csang (Chu Yuanchang) negyedik fia volt. Cseng Ho a herceg katonai tanácsadója lett, s kulcsszerepe volt a lázadásban, amely a herceget Jung Lö (Yongle) néven császárrá tette.
1403-ban rendelte el Csu Ti az állami flotta felállítását, amely később a Kincses Flotta néven vált nevezetessé, a hajóhad irányításával Cseng Hót bízta meg. A Cseng Ho által épített flottában 62 óriáshajó volt, a kísérő egységek közt voltak 110 méteres gyorshajók, 85 méteres szállítóhajók és 55 méteres hadi dzsunkák is.
A Kincses Flotta feladatául tízték, hogy kereskedelmi és politikai kapcsolatokat teremtsen távoli országokkal. Azt is feltételezik, hogy a császár unokaöccsét, a trónról letaszított elődjét kerestette a tengeren túl. A hajók selymet, porcelánt, pénzt vittek magukkal, s físzereket, drágaköveket, kelméket és állatokat vittek haza. 1405 végére értek Vietnamba, majd Jáva és Szumátra, ezután Sri Lanka és az indiai Malabár-part következett. Hazafelé, a
Malaka-szorosban megütköztek a kantoni kalózzal, Csen Cu-jival (Chen Zuyi), aki 5000 embert vesztett a csatában. A kalózvezért elfogták és később Nankingban kivégeztek.
Az admirális 1405 és 1433 között hét expedíciót vezetett Délkelet-&Aacutezsiába és Kelet-Afrikába. Az utak több szempontból is sikeresek voltak: az expedícióknak köszönhetően gyors fejlődésnek indult a távolsági áruforgalom. Diplomáciai szempontból is eredményesek voltak az expedíciók: Cseng Ho utazásainak köszönhetően Kína befolyása Délkelet-&Aacutezsiában Jung Lö uralkodása alatt volt a legnagyobb.