Növénymaradványok segítségével pontosították az óegyiptomi történelem dátumait

Növénymaradványok radiokarbonos vizsgálatával pontosították az óegyiptomi történelem dátumait – ez az első eset, amikor egzakt módszerekkel határozták meg az egyiptomi fáraók uralkodásának idejét.A hároméves program eredményeit a Science amerikai tudományos folyóiratban összegzik a kutatók.
Az Oxfordi Egyetem fizikusai és matematikusai Christopher Ramsey professzorral az élen az ókori mítárgyakban a szén 14-es izotópjának (C14) mennyiségét mérték, ennek segítségével pontosították az egyiptomi fáraók uralkodásának dátumát a Kr.e. 2650 és Kr.e. 1100 közötti periódusban. A kutatáshoz brit tudósokon kívül francia, izraeli és osztrák kutatók is csatlakoztak.
Az egyiptomi Óbirodalom, Középbirodalom és &Uacutejbirodalom kronológiája történelmi feljegyzéseken és régészeti leleteken alapul, ám a dátumok esetében igen nagy a bizonytalanság, mivel minden fáraó uralkodásának kezdetén “újraindították” az órát.
Mint Ramsey professzor kifejtette, a régészek világszerte használják a radiokarbonos kormeghatározást a mítárgyak “dátumozására”. Meglepő módon ezt a korszerí eljárást soha nem alkalmazták egyiptomi mítárgyak esetében. Egyiptom ugyanis szigorúan tiltja a régészeti leletek kivitelét, az ország ugyanakkor nem rendelkezik az eljáráshoz szükséges berendezéssel.
A probléma kiküszöböléséhez a tudósok európai és egyesült államokbeli múzeumoktól gyíjtöttek 211 mintát. Annak érdekében, hogy a mintául szolgáló szerves anyag biztosan egyidős legyen a vizsgált mítárggyal, kizárták a kutatásból a fából és csontból készült leleteket. Ily módon a kutatók kosarakra, textíliákra, valamint élelmiszer- és növényi maradványokra korlátozták a vizsgálatokat.
A legtöbb minta olyan sírokból származik, ahol ismert volt, hogy mely fáraó uralkodásának idején temetkeztek oda. Mivel tudott, hogy a fáraók milyen sorrendben követték egymást, és nagyjából az is, hogy mennyi ideig tartott uralkodásuk, a mintákat csoportként elemezhették. Több minta egyszerre történő vizsgálata révén a hibahatárt két évtizedre szíkíthették, vagyis ez nagyobb pontosságot tett lehetővé, mintha különálló mintákat elemeztek volna.
A kutatás révén végre megoldódik az egyiptológia több vitatott kérdése. Ezek egyike, hogy mikor kezdődött az &Uacutejbirodalom, amelyet olyan fáraók fémjeleztek, mint Hatsepszut királynő, Nagy Ramszesz, Ehnaton vagy Tutanhamon. Egyes történészek szerint az első újbirodalmi dinasztia, a XVIII. Kr.e 1550 körül került hatalomra, mások szerint később, Kr.e. 1539-ben. Christopher Ramsey professzor és csapata a korábbi dátumot tekinti hitelesnek.
A korábbinál előbbre tehető a Középbirodalom kezdete is, de az új módszer révén az is meghatározható, hogy pontosan mikor volt a Szantorini-sziget jelentős részét megsemmisítő vulkánkitörés, amelynek hatását a Földközi-tengeri térség egésze megszenvedte. A tudósok szerint a vulkánkitörés még az &Uacutejbirodalom előtt történt.