Japán kilépne a bálnavadászati bizottságból

Japán szerdán kilátásba helyezte, hogy kilép a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC), amennyiben a szervezet nem enyhíti a kereskedelmi célú bálnavadászatra vonatkozó korlátozást.A cetfélék vadászatát és feldolgozását szabályozó IWC a héten tartja szokásos éves találkozóját a marokkói Agadir városában, ahol a bálnavadászatra vonatkozó korlátozások enyhítésének kérdése kerül majd napirendre. A szervezet célja egy olyan kompromisszumos megoldás kidolgozása, amely kielégíti mind a bálnavadászatot támogató, mind az azt ellenző országok igényeit. Az IWC 1986-ban elfogadott moratóriuma ugyanis minden kereskedelmi célú vadászatot tilt, ám a korlátozás kiskapuit megtaláló Norvégia, Izland és Japán tovább folytatták a cetfélék gyilkolását.
A szervezet még idén áprilisban kidolgozott egy olyan javaslatot, amelynek értelmében az elkövetkező tíz évben engedélyezné a kereskedelmi célú bálnavadászatot, szigorú korlátok közé szorítva. A javaslat azonban éles kritikákat kapott mindkét oldalról. A vadászatellenes országok, köztük Ausztrália és &Uacutej-Zéland elfogadhatatlannak ítélték az új halászati kvóta-rendszert, amelynek lényege, hogy az érdekelt országok mindegyike meghatározott számú – együttesen 12 ezer – bálnát foghatna ki 2020-ig bezárólag, és követelik, hogy Japán azonnal fejezze be a vadászatot a Déli-sarkvidék körzetében.
A nagy-britanniai székhelyí Bálna- és Delfinvédő Társaság (WDCS) kedden kiadott jelentése arra figyelmeztetett, hogy a három legnagyobb bálnavadász nemzet arra akarja felhasználni a kereskedelmi célú bálnavadászat ideiglenes engedélyezését, hogy bálnákból készült termékekkel árassza el a nemzetközi piacokat. Ettől azt remélik, hogy világszerte enyhül majd a vadászatellenes közhangulat.
Több ezer olyan termék – köztük golflabdák, hajfestékek, természetbarát tisztítószerek, cukorkák és bio-dízel – látott napvilágot, amelynek alapanyagai között például bálnaolaj, porc szerepel. Japánban az ízületi kopás kezelésére használt bizonyos táplálékkiegészítők gyártásához használják a bálnaporcot, illetve gyulladásgátlókban és kozmetikai termékekben lévő kollagén előállításához is. Norvégiában a különböző gyártási folyamatokban igyekeznek hasznosítani a bálnaszármazékokat. A szakemberek azon kísérleteznek, hogy miként lehet a bálnaolajat gyógyászati célokra, illetve olyan étrend kiegészítők előállítására használni, mint az omega-3 zsírsav. Legalább egy klinikai kísérlet pedig azt vizsgálja, hogy az olaj mennyire hatékony a reumás ízületi gyulladások kezelésében.