Az eddigi leghosszabb szarvú dinoszaurusz maradványait tárták fel Mexikóban

Az eddigi leghosszabb szarvú dinoszaurusz maradványait tárták fel amerikai paleontológusok Mexikóban, a Coahuila-sivatagban.A utahi Természettudományi Múzeum paleontológusai az úgynevezett Cerro del Pueblo formáció feltárása közben egy felnőtt egyed, valamint egy “serdülő” 72 millió éves növényevő dinoszaurusz maradványait tárták fel. A meglehetősen köpcös felnőtt egyed marmagassága 1,8-2 méter volt, hossza elérte a 6,7 métert, testsúlyát 4,5 tonnára becsülik, szemei fölött pedig 1,22 méter hosszú szarvak ékeskedtek. Ezzel a tekintélyes “fejdísszel” a Coahuilaceratops magnacuerna nevet viselő dinoszaurusz minden idők leghosszabb szarvú állata büszke címet vívta ki.
“Nagyon keveset tudunk a mexikói dinoszauruszokról” – hangsúlyozta a kutatásokat irányító Mark Loewen, aki szerint ezek a leletek segítenek megismerni, hogy milyen lehetett a térség élővilága a késő krétakorban.
Ismertetése szerint amikor dinoszauruszok népesítették be Mexikónak ezt a szegletét, buja növényzetí árapályos folyótorkolat volt a térség, ahol az óceán sós vize keveredett az édesvizí folyók vizével. Az itt feltárt dinoszauruszcsontokat fosszílizálódott tengeri kagylók és csigák borítják, ami arra utal, hogy ezek a lények az óceán partján éltek.
Abban a kőzetrétegben, ahonnan a Coahuilaceratops magnacuerna maradványai előkerültek, kacsacsőrí dinoszauruszok összekeveredetett csontjainak sokaságát is megtalálták. A paleontológusok szerint a dinoszauruszok egyszerre pusztultak el valamilyen természeti csapás, valószíníleg hurrikánszerí vihar következtében.
A késő kréta időszakban, a 97 millió és 65 millió évvel ezelőtti periódusban a magas tengerszint miatt Észak-Amerika alacsonyan fekvő középső része víz alá került, majd sekély, meleg vizí tenger képződött, amely a Mexikói-öböltől az Északi Jeges-tengerig nyúlva keleti és nyugati részre osztotta a kontinenst.
“Meggyőződésünk szerint a mexikói dinoszauruszoknak főszerep jut majd e ’szigetkontinens’ történetének a megismerésében” – nyilatkozta Scott Sampson, a utahi Természettudományi Múzeum paleontológusa.
A késő kréta időszak vége egyben a dinoszauruszok történetének a végét is jelentette. A legelterjedtebb nézetek szerint ekkor egy 10 kilométer hosszú aszteroida csapódott a Földbe. A becsapódás olyan erejí volt, hogy a hívatlan égi jövevény által “felvert” por évekre sötétségbe borította bolygónkat. Ennek következtében először a növények pusztultak el, majd a növényevő állatok, végül a ragadozók.
A tudósok becslése szerint a katasztrófa következtében a földi fajoknak majd 80 százaléka megsemmisült.