&Uacutej típusú szupernóva magyarázhatja a kalciumban gazdag galaxisokat

Egy öt évvel ezelőtt felfedezett szupernóváról megállapították amerikai és izraeli tudósok, hogy igen gazdag kalciumban, és egy új szupernóva-osztályba tartozhat.A Nature tudományos magazin május 20-i számában számolnak be eredményeikről a Kaliforniai Egyetem és az izraeli Weizmann Intézet kutatói, akik a Berkeleyben míködő Katzman távcső (Katzman Automatic Imaging Telescope, KAIT) segítségével találtak rá a szupernóvára (http://berkeley.edu).
A szupernóva-, azaz csillagrobbanásokat fizikailag két fő kategóriába sorolták a csillagászok. Az Ia típus esetében egy kettős rendszerben lévő fehér törpecsillag termonukleáris robbanásáról van szó, miután a tömege anyagátáramlás vagy összeolvadás miatt meghalad egy kritikus értéket. A másik fő típusnál pedig igen nagy tömegí csillagok magja omlik össze, fekete lyukakat és neutroncsillagokat hagyva maga után.
A mintegy 110 millió fényévre lévő NGC 1032 galaxisban 2005 januárjában fedezte fel az amerikai-izraeli kutatócsoport az SN 2005E jelí szupernóvát. A vizsgálatok során kiderült, hogy sem az Ia típusba (öreg, fehér törpecsillag robbanása), sem a másik nagy csoportba (Ib/c és II-es típusú) nem sorolható be a szupernóva, amelynek színképében az átlagosnál sokkal több kalciumot mutattak ki.
Hagai Perets, aki jelenleg a Harvard-Smithsonian asztrofizikai központjának kutatója, és Avisaj Gal-Jam, a Weizmann Intézet munkatársa bizonyítékokkal szolgál arra, hogy az eredeti csillag egy kis tömegí fehér törpe volt, amely héliumot lopott a vele egy rendszerben keringő csillagtársától, amíg a hőmérséklet és a nyomás el nem érte a termonukleáris robbanás szintjét. A héliumból a fúzió következtében nagyobb tömegí elemek, például a titán és a kalcium izotópjai jöttek létre.
A kutatók számítása szerint a robbanással szétszóródott anyag mintegy fele kalcium volt. Ez azt jelenti, hogy az ilyen típusú szupernóva-robbanások magyarázatot adhatnak például a Tejútrendszerben, így a Földön is jelenlévő kalciumbőségre.