A dinoszauruszok véletlenek szerencsés alakulása folytán váltak uralkodó fajjá

A dinoszauruszok nem felsőbbrendíségük okán, hanem a véletlenek szerencsés alakulása folytán váltak uralkodó fajjá – állítják amerikai kutatók, akik tanulmányukat az Earth-Science Reviews májusi számában közölték.A dinoszauruszokról főleg 65 millió évvel ezelőtti hirtelen kihalásuk jut mindenki eszébe, de kevesen gondolkodnak el a kezdeteken, azon, hogy honnan kerültek elő, miként fejlődtek az őshüllők. A New York-i Természettudományi Múzeum paleontológusai tanulmányukban megkísérlik felvázolni, hogy a triászkori marginális csoportból miként váltak a jura és a kréta időszak domináns szárazföldi gerinceseivé – olvasható a Discovery Channel hírei között (http://news.discovery.com).
Hosszú ideig a tudósok úgy vélték, hogy a dinoszauruszok a verseny révén, egyre tökéletesebbé válva fejlődtek, és dominanciájukat annak köszönhették, hogy túlszárnyalták az őshüllők többi csoportjait: a világot rohammal, hirtelen hódították meg. “A földi élet azonban nem úgy fejlődik, mint ahogy a míszaki cikkek vagy a számítógépes eszközök. Az élővilág fejlődését véletlenszerí események láncolata, a természetes kiválasztódás szabályozza. S amikor a dinoszauruszokat kezdjük tanulmányozni, kiderül, hogy dominanciájukat egyáltalán nem veleszületett kiválóságuknak, felsőbbrendíségüknek köszönhetik” – hangsúlyozzák a szerzők.
A dinoszauruszok 245 millió évvel ezelőtt, a triász kezdetén, a valaha volt legnagyobb kihalási esemény nyomán megjelent Archosauria (uralkodó gyíkok) osztályának tagjai voltak. E gyíkok hamarosan két ágra váltak szét: az egyiket a madarak, a dinoszauruszok és rokonaik, a másikat, a Crocodylomorpha vonalat a krokodilfélék képviselték.
A szerzők szerint a krokodilszeríek vonala dinamikusan fejlődött, egyre nagyobb változatosságot mutattak. A dinoszauruszok viszont marginális csoportként éldegéltek viruló “unokatestvéreik” árnyékában – a triász időszak páriái voltak. Egyébként nehéz lett volna megállapítani a különbséget, egymás mellé állítva a dinoszauruszuszokat és a krokodilféléket. “A krokodilfélék vonala sokkal gyorsabban diverzifikálódott, evolúciós változási rátájuk pedig körülbelül egyforma volt. A dinoszauruszok látszólag alulmaradtak a dominanciáért vívott küzdelemben” – emelték ki a paleontológusok.
A jura időszak azonban változást hozott. Egy tömeges kihalási eseményt csupán a krokodilfélék egyetlen vonala élte túl. A dinoszauruszokra viszont beköszöntött az aranykor, számuk megnőtt, ahogy megszaporodtak megjelenési formáik is.
“A véletlen szerencsének köszönhetően vált maroknyi szerény csoportjuk azokká a ’szörnyeteg őshüllőkké’, amelyek 130 millió éven át uralták a Földet” – összegzik kutatásaikat a New York-i Természettudományi Múzeum paleontológusai.