Már a csecsemők is kihallják az érzelmeket a beszédből

Brit kutatók kiderítették, hogy már a héthónapos csecsemők is érzékenyen reagálnak a hangokra, és az azok közvetítette érzelmekre. A babák hangok kiváltotta válaszreakcióként mért agyi aktivitása nagymértékben hasonlított a felnőttekéhez.Az emberi beszéd nem csupán a kimondott szavakat közvetíti, hanem érzelmeket is. Ez elsősorban a mondat hanglejtésén, az úgynevezett prozódián hallható. Az emberi kommunikáció szempontjából fontos, hogy a mondatban rejlő érzelmeket a másik fél felismerje. Eddig nem kutatta senki, mikortól vagyunk képesek kihallani ezeket.
Tobias Grossmann, a Londoni Egyetem kutatója munkatársaival két kísérletet végzett el, hogy utánajárjon a kérdésnek. Négy és hét hónapos kisgyermekeknek játszottak le emberi beszédet és más zajokat, közben pedig mérték az agyi aktivitást a babák temporális lebenyének hangra érzékeny területein – tudósít a Die Welt címí német lap internetes kiadása (www.welt.de).
Csak a hét hónapos babáknál mutatkozott meg jelentős különbség az emberi hangok és más zajok hallásakor mért agyi aktivitás között. A kutatók ebből arra következtettek, hogy a hangfelismerés képessége négy és hét hónapos kor között alakul ki.
Egy másik fontos tisztázandó kérdés az volt, hogyan hatnak a beszéd közvetítette érzelmek a gyerekek hangra érzékeny agyterületeire. Grossmann és társai semleges, boldog és dühös felhangú beszédet játszottak le a babáknak. Az érzelmekkel dúsított hanglejtésre lényegesen másképp reagáltak az agy megfelelő területei, mint a semleges hangra.
A hangra érzékeny agyterületek tehát már hét hónapos korra kifejlődnek – következtetett Grossmann. A felismerés lehetővé teheti, hogy a jövőben korábban ki lehessen szírni bizonyos fejlődési rendellenességeket – például az autizmust.