Darwin tudta, hogy veszélyes elvenni az unokatestvérét

Egy tanulmány szerint Charles Darwint, az evolúcióelmélet atyját nyugtalanította, hogy a genetika szabályai visszaüthetnek a családjára; a tudós rokonságában, amelyben gyakoriak voltak a közeli hozzátartozók közötti házasságok, magas volt a csecsemőhalandóság.Tim Berradella, az Ohiói &Aacutellami Egyetem kutatója a BioScience címí szaklapban megjelent tanulmányában leírja, hogy Darwin, aki első unokatestvérét, Emma Wedgwoodot vette feleségül, aggódott 10 gyerekének sorsa miatt, akik közül három még kiskorában meg is halt (egyikük skarlátban, egy másik tuberkulózisban, egy harmadik pedig ismeretlen okból – egyikük fotón is láthatóan születési hibával jött világra).
Darwin növényeken végzett kísérletei során felfedezte a beltenyészet jelenségét, vagyis azt, hogy a "rokon" növények keresztezésével létrehozott utódok leromlanak a többi fajtársukhoz képest. Ezért valószíníleg sejthette, hogy az unokatestvérek közötti frigyből – ez gyakori volt a tudós rokonságában – származó utódok egészségére is negatív hatással lehet a közeli rokonság.
Nem véletlenül javasolta tehát a tudós egy parlamenti képviselőnek: az 1871-es népszámlálás kérdőívére vegyék fel azt a kérdést is, hogy "van-e rokonok közötti házasság a családban?".
A Darwin tágabb rokonságát felmérő tanulmány (amely 25 családot érintett) megállapította, hogy minél közelebbi rokonságban álltak egymással a szülők, annál magasabb volt a halálozási arány a gyermekeik között.
Darwin szíkebb családja sem volt kivétel: a három korán elhunyt gyermekén túl három másik közvetlen leszármazottja valószíníleg meddő volt, ami szintén azt támasztja alá, hogy az unokatestvérek közötti házasság káros.
A Daily Mail címí brit napilap ugyanakkor rámutatott, hogy Darwin három fia, George, Francis és Horace egyaránt kiérdemelte a brit Királyi Akadémia tagságát és a lovagi címet is.