Bemutatták az amerikai-német együttmíködésben készült “légi” obszervatóriumot

Bemutatták Kaliforniában az amerikai-német együttmíködésben készült “légi” obszervatóriumot: a SOFIA (Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy) óriásteleszkópja egy Boeing 747-es fedélzetéről pásztázza majd infravörös hullámhosszon az égboltot.A SOFIA-projekt keretében a speciális repülőgépet az amerikai írkutatási hivatal, a NASA biztosítja, a 18,1 tonnás, 249 centiméter átmérőjí teleszkópot pedig Németországban készítették.
Az elképzelések szerint a Boeing-747-es repülési magasságát úgy választják meg, hogy a gép maga mögött, pontosabban maga alatt hagyja a légköri vízpára 99 százalékát. A cél elérni a 13 700 méteres magasságot; a gép egyhuzamban nyolc órát repül majd a megfigyelések alatt.
Bob Meyer, a NASA SOFIA-programigazgatója szerint a légi obszervatórium majdnem olyan minőségí képeket biztosít majd, mint a húsz éve felbocsátott Hubble-írteleszkóp. &Uumlzemeltetését is körülbelül két évtizedre tervezik.
Mint a NASA-szakértő rámutatott, a légi obszervatóriumok számos előnnyel rendelkeznek a földi telepítésí csillagdákkal szemben, hiszen a felvételeket nem torzítja el a nedvességgel telített légkör. Alkalmazásuk előnyösebb az írtávcsövekkel szemben is, hiszen nem "röghöz kötöttek", vagyis nem előre megszabott, állandó pályán keringenek, hanem szabadon választják meg az útirányt.
A SOFIA olyan égitesteket kutat majd, amelyek sugárzása az emberi szemnek láthatatlan infravörös tartományba esik. Az infravörös teleszkóp "szeme" áthatol a világegyetemet megtöltő porfelhőkön is, amelyek nem eresztik át a látható fényt.
Az elképzelések szerint a SOFIA megfigyelési idejének 20 százalékát a teleszkópot elkészítő német írkutatási központ (DLR) kapja. Az első repülés közbeni infravörös felvételeket 6-8 hét múlva készíti az obszervatórium: az elsődleges célpontok a bolygók lesznek, amelyeket a míszer kalibrációja céljából kapnak lencsevégre.
Minden alkalommal, mielőtt a Boeing 747-es a levegőbe emelkedik, mélyhítésnek teszik ki a teleszkóp tükreit: így nem "sokkolja" őket a sztratoszférában uralkodó alacsony hőmérséklet, amikor kinyílik a repülőgép óriási nyílásfedele, és a távcső megkezdi az égbolt pásztázását.