Az ibolyántúli fény teljes pompájukban mutatja a Giotto-freskókat

Ibolyántúli fénynek köszönhetően teljes pompájukban “támadtak fel” Giotto (1266-1337) itáliai festő és szobrász freskói a firenzei Santa Croce(Szent Kereszt)-templom Peruzzi kápolnájában.A mívészettörténészek szerint a templomban lévő Giotto-freskók ihlették meg Michelangelót, aki a festő halála után 140 évvel született. Most ismét megfigyelhetők azok a részletek, amelyek a reneszánsz nagy mívészét inspirálhatták.
A kápolna falait az 1700-as évek elején fehérre festették, hogy új freskókat vigyenek fel rájuk. A festékréteget 1840-ben szedték le a "restaurátorok", ám igen erős oldószereket alkalmaztak, és kíméletlenül "sikálták" a felületet acélgyapot szivacsokkal. Beavatkozásuknak "köszönhetően" a festmények elhalványultak, élettelenné váltak. A XIX. századi "restaurátorok" újrafestették a freskókat, kipótolták a hiányzó részleteket. Tevékenységük nem kívánt hozadékát 1958-ban távolították el, meghagyva Giotto eredeti ecsetvonásait, már ami megmaradt belőlük.
Tucatnyi restaurátor és kutató részvételével indult tavaly az az ambiciózus projekt, amely "nem invazív" diagnosztikai eszközök segítségével kezdte felmérni a 12 méter magas kápolna állapotát, amelynek falaira Giotto 1320 körül vitte fel freskóit. A kutatás, amelyet részben a Los Angeles-i Paul Getty Alapítvány finanszírozott, azt célozta, hogy adatokat gyíjtsön a 170 négyzetméteres kápolnáról. Ez az információ útmutatásul szolgálhat a későbbi restaurálásoknál.
A négyhónapos munkálatok alatt vették észre a szakemberek, hogy az ibolyántúli fény a falfestmények olyan részleteit hozta elő, amelyek szabad szemmel nem voltak láthatók.
"A titkos Giottót fedeztük fel" – hangsúlyozta Isabella Lapi, a világ legrangosabb restaurátorintézeteihez sorolt firenzei Opifico delle Pietre Dure vezetője.
"Lélegzetelállító volt, amint a korábbi ’restaurátorok’ által károsított, igen halovány falfestmények életre keltek" – vélekedett Cecilia Frosinini, a projekt társkurátora, aki Keresztelő és Evangelista János történetét ábrázoló freskókat tanulmányozta.
Mint kifejtette, az ibolyántúli fénynek köszönhetően a jelenetek háromdimenziósak lettek. Ismét megfigyelhető a fény és az árnyék játéka az alkotásokon, a kelméken átsejlenek a testek, és látható az alakok arckifejezése is.
&Aacuteltalában ugyan Giotto-freskókról szokás beszélni, ám a Peruzzi kápolnában seccók láthatók, azaz az alkotó teljesen száraz vakolatra vitte fel míveit.
"Ezzel az eljárással egészen más hatást, nagyobb színgazdagságot érhetett el, mintha nedves vakolatra festett volna, ám az idő múlásával a seccók igen sérülékennyé válnak" – magyarázta Frosinini.
A látogatók azonban továbbra sem csodálhatják meg teljes pompájukban az alkotásokat, ugyanis nem lehet állandóan ibolyántúli fénnyel bombázni a falfestményeket: ez nem praktikus, ráadásul károsíthatja a míveket. Az egyetlen mód, hogy megosszák a felfedezés örömét a nagyközönséggel: "megépíteni" a virtuális kápolnát.
Amennyiben a nagyszabású tervhez támogatókat találnak, a kápolna teljes felületéről ibolyántúli fényben készítenek felvételeket, hogy megalkossák azt a szoftvert, amelynek segítségével a publikum eredeti szépségében csodálhatja meg a falfestményeket.
A gótikus Santa Croce-templomot, homlokzatán kívül, 1442-ben fejezték be. Macchiavelli, Michelangelo, Dante, Alfieri, Rossini, Lanzi és más híres firenzeiek síremlékei láthatók itt.