Ha valaki először vásárol ékszert, a kő látványa elkápráztatja, és elfelejti megnézni a részleteket. Nem nehéz az alapvető hibákat elnézni, és az ember csak néhány nap múlva jön rá, hogy a drágakő, amit vásárolt, nem egészen olyan jó, mint gondolta…1› A megtévesztő. Jade
Több mint 2000 éve bányásszák és munkálják meg a jádét világszerte. A kínaiak voltak a legkorábbi felhasználók, egykori vallási kultúrájuknak része, társadalmukban a magas rang és befolyás jelképe volt. Közép-Amerikában, Kolumbiában a bennszülöttek a jádét az aranynál is többre becsülték, míg a maorik a XVII. században jöttek rá, hogy ez a szívós, finomszemcsés kőzet a tökéletes anyag ahhoz, hogy amuletteket és eszközöket készítsenek belőle. Csak 1863 körül ismerték fel, hogy a jáde két különböző drágakő – jadeit és nefrit. Eléggé megtévesztő, hogy mindkettőnek az eredeti jáde maradt a neve.
A jadeit értékes drágakő. Általában pasztellszíní és foltos; kivétel a császári jáde, amely vibráló, gazdag smaragd- vagy almazöld színí. A színe a króm-oxidtól származik, és néha tartalmaz kicsi, fekete zárványokat. A császári jáde lehet áttetsző vagy átlátszó. Magas ára van, és különösen értékes.A nefrit kristályszerkezete szívósabb, mint az acélé – valamikor fegyvereket és eszközöket, nyilak és balták fejét készítették belőle. A nefrit színe kevésbé szép és tiszta, mint a jadeité, és a sötétzöldtől (vas-oxidban gazdag) a krémszínig (magnéziumban gazdag) terjed a színe.A jadeit nagy részét viasszal vagy mígyantával impregnálják, hogy a nagy értékí császári jáde színét hamisítsák rá. Néha a festék kifakul. Más köveket azért festenek be, hogy jádénak látszódjanak, például kalcedont, amelyet az áttetszősége miatt hasonlóvá lehet tenni a jadeithez. Üveget és míanyagot is használnak, hogy a jadeitet hamisítsák, és összeragasztott triplettekkel és dublettekkel csapják be a vásárlókat. Nagyítóval nézve a jadeitet göcsörtös felülete igazolja.
2› A misztikus. Opál
Az évek során az opált sokféle tulajdonsággal ruházták fel, kezdve attól, hogy nehézségeket és szerencsétlenséget hoz viselőjének, egészen addig, hogy gyógyítja a szembetegségeket. Bármi is igaz ezekből a feltételezésekből, egy tény: annak ellenére, hogy az opál könnyen rongálódik és nehéz vele dolgozni, senki sem vonhatja ki magát áttetsző színeinek ünnepélyes hatása alól. Az opál vibráló fényét a benne lévő apró, szorosan egymás mellett álló, gömb alakú szilikátzárványoknak köszönheti. Ezért változtatja a színét, ha különböző irányokból nézzük. Minél nagyobbak és szabályosabbak ezek a gömbök, annál többféle és intenzívebb színhatásnak lehetünk tanúi. Az opál a fényről szól; minél jobb és egyenletesebb a fénye, annál nagyobb az értéke. Egy jó kő egész felületén kihagyások, holtpontok nélkül megy körbe a fény. A legdrágább a vörös opál. A sárga, a zöld és a kék közönségesebb színek, ezért némileg olcsóbbak.
Az opáldublettek és -triplettek mesterséges összetételí opálból származnak. A dublett esetében a kő fölső része nemes opál, de az alapja egyszerí fehér opál. A triplettben három réteg van: az alja közönséges opál, a vékony középső réteg nemes opál és felül a védő dóm egy hegyikristály. Az ilyen köveket könnyí észrevenni, ha nagyítóval oldalról nézünk rajtuk át. A Gilson-opálutánzatot 1973-ban fejlesztették ki egy laboratóriumban. Szép fényjátéka van, de színeinek mintázata elárulja utánzat mivoltát. Az Egyesült Államokban John Slocum állított elő edzett üvegből készült opálokat. Ezekből hiányzik a természetes opálokra jellemző textúra, és nagyító alatt gyíröttnek tínnek. A polisztirol latex opálgyöngyök mindenhol hozzáférhetőek. Kékes, tejszerí fényük van, amit azonnal észre lehet venni.
3› A különös. tugtupit
Egy inuit legenda szerint a tugtupitnak különleges ereje van. Szerelmesek társaságában a szenvedély és a románc hatására tüzes piros színben izzik, és a szín vibrálása a szerelmük erősségét mutatja. A tugtupit tényleg képes arra, hogy pirosan ragyogjon. Rövid hullámhosszú ultraibolya fényben fluoreszkál, és tüzes, cseresznyepiros színben ragyog. A hosszabb hullámhosszú ultraibolya fény lágyabb, lazacvörös színt vált ki belőle. A rénszarvaskőnek is nevezett anyagot hivatalosan 1960-ban ismerték el drágakőnek, nevét a grönlandi Tugtupról kapta, ahol megtalálták. Nemcsak fluoreszkál, hanem tenebreszcens is, ami azt jelenti, hogy a kő halványabb részei sötétben fehérré válnak, de napfényben vagy ultraibolya fényben visszanyerik piros színüket. A drágakő minőségí, tiszta, piros, átlátszó kristályok kicsik és nagyon ritkák, ezért ma is inkább a gyíjtők kövei ezek.A grönlandiak sok éve faragják a tugtupitot, mert lágy és igen apró kristályokból áll. Ha fluoreszkál, színe összetéveszthetetlen fényes piros, és igen érdekes ékszereket lehet belőle készíteni. Ha esetleg valakiben ez fölmerülne: a tugtupit nem radioaktív!
4› A keresett. Türkiz
Már az ókorban, több mint 3000 éve, a perzsák a türkizt exportálták az akkori világba – és az emberek nem tudtak betelni vele. Még manapság is annyira keresik ezt a követ, hogy a világ ipara nemcsak a bányászatára, hanem a másolására is ráállt. A türkizt Ázsia- és Afrika-szerte nagyra értékelik, és sok kultúrában hiszik, hogy spirituális és gyógyító ereje van. Régen az arab országokban szerencsekőnek tartották, ami megvédi viselőjét a rontástól és a betegségektől. Az észak-amerikai őslakosok, valamint az inkák és az aztékok is tisztelték ezt a követ. Az ásatások során nagyszámban kerültek elő sértetlen antik türkiz ékszerek, amulettek.
A türkiz hagyományos színe égszínkék. Ez volt az iráni (perzsa) türkiz színe, amit egykor a világ legjobb türkizének tartottak. Az iráni bányák lényegében kimerültek, ezért ez az anyag nagyon ritka és értékes. Az általános vélekedés szerint ma a legjobb anyag az arizonai Sleeping Beauty bányából jön. A szín a szennyezőanyagok függvénye; a réz kék árnyalatot ad a türkiznek, míg a vas zöldeset. Az anyakőzet, amit mátrixnak neveznek, gyakran különféle színí – fekete, barna és okker – érként behatol a türkizbe.
A türkiz drágakő, ezért sok utánzat van a piacon, és többféleképpen kezelik, hogy javítsák a megjelenését. A viktoriánus időktől léteznek üvegimitációk. Ha már az ékszerben vannak, ezeket nagyon nehéz megkülönböztetni a valódi kövektől, de néha észre lehet venni néhány apró, árulkodó buborékot a felszín alatt. A türkiz utánzására zománcot is használtak; a zománc azonban sokkal jobban csillog, mint a természetes türkiz. Más köveket és anyagokat is gyakran alkalmaznak a türkiz utánzására. Színezett vagy festett howlitot, fosszilis csontot (odontolit), mészkövet és kalcedont adnak el a gyanútlan vásárlóknak. 1972-ben egy francia gyártó, Gilson, olyan mítürkizt állított elő, amelyben még anyakőzet is volt, hogy a népszerí pókháló mintázatot utánozhassa vele. A számos utánzat mellett a piac tele van javított, bevonatozott, stabilizált és helyreállított türkizzel. Már csak a kezelések fajtáinak száma is megzavarhatja a vásárlókat, és azt sem lehet pontosan tudni, hogy melyik kezelés elfogadott a kereskedelemben, és melyiket tartják megtévesztőnek.
5› A szikrázó. Hemimorfit
A hemimorfitnak van egy szokatlan tulajdonsága: a hőmérséklet vagy a nyomás változása hat a kő elektromos töltésére. A rossz hír azonban az, hogy a statikus elektromosság vonzza a port és a piszkot, ezért minden belőle készült ékszert rendszeresen tisztítani kell. A hemimorfit, amit kalaminnek (calamine) is hívnak, nem új anyag, története az ókorba nyúlik vissza. A színei valóban gyönyöríek, és a lágy kékeszöld, az intenzív smaragdszín, a fényes kobaltkék és a kék a legnépszeríbb árnyalatok. Létezik jól kikristályosodott, átlátszó anyag is, de ez ritka és törékeny. Sokkal gyakoribb a szőlőfürtre emlékeztető formájú tömör anyag. A hemimorfitot néha megfestik, hogy szebb vagy intenzívebb színe legyen. A legtöbb természetes hemimorfitot egy nagyon erős és időtálló, ragasztószerí anyagba mártják, hogy feltöltsék az ennél a kőnél mindig előforduló hajszálrepedéseket. Ez a stabilizálásnak vagy fixálásnak nevezett eljárás erősíti, keményíti az anyagot, és javítja az átlátszóságát, így a csiszolók nagyobb köveket is csiszolhatnak. Általában nem tesznek hozzá színezéket. A hemimorfitot össze lehet keverni a türkizzel.
6› Az étvágygerjesztő. Rodokrozit
A rodokrozit viszonylag új a piacon, 1940 óta van jelen. Felismerhető csodálatos színéről, amire másik neve, a málnapát utal. A drágakő minőségí, átlátszó rodokrozitkristályok színe élénk rózsaszín. Görögdinnye rózsaszínben és grépfrút rózsaszínben fordul elő – az anyag aggregát (ásványösszenövés) szerkezete miatt valóban úgy néz ki, mint a grépfrút húsa! A rodokrozit reakcióba lép a savakkal, ezért minden érintkezést kerülni kell a vegyszerekkel. Jól tesszük, ha mellőzzük az ultrahangos és gőztisztítók használatát is, mert lehet, hogy az anyag impregnált vagy stabilizált. Lágy anyag, de színe olyan csodálatos, hogy szégyen lenne nem használni az ékszerekhez. Lehetséges, hogy egyes drágakőcsiszolók megpróbálkoztak a rodokrozit kezelésével. Az anyag polimerrel átitatva keményebbé és kevésbé törékennyé tehető. A rodokrozitot össze lehet téveszteni más természetes drágakövekkel, mint például a rodonit, a tugtupit és a tízopál. Az egyetlen ismert utánzata a festett, csíkozott kalcit, ám ez lágyabb, mint a rodokrozit.
7› A népszerí. Gyémánt
A reklámok szerint a gyémánt ritka és értékes. Vitathatatlan, hogy a színtelen gyémánt maradt az ékszeripar legfontosabb drágaköve, de ne tévesszük szem előtt, hogy a Föld szinte minden pontján jelentős mennyiségí gyémántot bányásznak. A gyémántkereskedelem egyetlen akadálya az a kartell, amely kézben tartja a bányászatot. Ami a magas árat illeti, az nem a kő ritkaságának, mint inkább a jól kidolgozott marketingstratégiának köszönhető. Lévén a legnagyobb mennyiségben kitermelt drágakő, a gyémántok nemcsak korlátozzák a többi drágakő kereskedelmét, de a gyémántnak van a legszigorúbban osztályozott és ellenőrzött piaca is. A színes kövekkel ellentétben pontosan definiált mesterköveken alapuló, részletes értékelési rendszer biztosítja, hogy a minőséget és az értéket meghatározó faktorok állandóak legyenek. Mivel a gyémántok értéke jóval nagyobb, mint más drágaköveké, nagy a veszélye annak, hogy a tájékozatlan vásárlókat becsapják – és ez nagyon sokba kerülhet.
A világ gyémánttermésének közel fele (ha az értékét tekintjük) származik afrikai bányákból, amelyeknek a tulajdonosa vagy társtulajdonosa a De Beers. Ezen túlmenően a De Beers ellenőrzi a csiszolt gyémántok piacát több mint 28 országban. Manapság a legtöbb eladásra szánt gyémántot a De Beers CSO-nál válogatják Londonban. Csak az akkreditált De Beers-ügyfelek vásárolhatnak „gyémánttételeket”, és az eladásra kínált tételek számát az árak alakulása és a fogyasztói igények diktálják. A nyers gyémántot visszatartják, ha a fogyasztói érdeklődés kicsi, és többet adnak el, ha nagy. Ez az egycsatornás kereskedelmi rendszer tartja fenn a magas árat, és ez biztosítja, hogy a gyémánt mindig vonzó befektetés maradjon.Sok évvel ezelőtt gátlástalan emberek zárt hátsó falú, ezüstfóliával bélelt foglalatban próbálták gyémántként eladni a különféle utánzatokat, mert a fólia által visszavert fény a gyémánt ragyogását kölcsönözte a hamis kőnek is. Manapság olcsó, strapabíró, csillogó mesterséges kövekkel próbálják visszaadni a gyémánt ragyogását. Ezzel időnként meg is lehet téveszteni a vásárlókat.
A gyémántok árnyoldala az a viszály és szenvedés, amit okozhatnak. Manapság Kongóban, Sierra Leonéban, Angolában, Oroszországban, Libériában és Elefántcsontparton burjánzik a gyémántokhoz kapcsolódó korrupció vagy belső ellentét. A gyémántiparban a konfliktusmentes gyémánt kifejezéssel próbálják meggyőzni a vásárlókat, hogy a gyémánt „tiszta”, vagyis árából nem egy hadsereget pénzelnek. Azt, hogy ez egy valódi törekvés-e, amivel meg akarják állítani a gyémántok okozta nyomorúságot, vagy csak egy puszta marketingfogás, majd eldönti az idő.
8› A változatos. Gyöngy
Minden gyöngynek – amit egy élőlény hoz létre sok év alatt – egyedi a színe, a fénye, a mérete és a formája. A gyöngy az ékszerkészítés egyik legszebb és legkülönösebb alapanyaga. Szinte bármilyen ékszerhez felhasználható; rugalmassága és időtlen vonzereje miatt népszerí a világon mindenütt. A gyöngyök iránti vonzalmunkat és azt a vágyunkat, hogy kövessük a divatot, nagyban gátolja a világban fellelhető természetes gyöngyök száma. A sós vízi gyöngyök iránti kereslet az utóbbi 150 évben oda vezetett, hogy túlhalászták a természetes gyöngyök lelőhelyeit, és sok fajt véglegesen kiirtottak. A természetes édesvízi gyöngyök ugyanerre a sorsra jutottak. A Mississippi folyóból és a környező tavakból származó angyalszárny gyöngyök nagyon népszeríek voltak az art nouveau ékszerészek körében az 1900-as években, de mára már eltíntek a vizekből. A természetes gyöngyök nagyon drágák lettek, ahogy utánpótlásuk elapadt, úgy nőtt meg a megfizethető, tenyésztett gyöngyök iránti kereslet. Először a japánok fejlesztettek ki megbízható módszert: feltörték a hároméves tengeri osztrigák héját, és 1-20 darab kerek gyöngyház golyót ültettek beléjük.
A mag lerövidíti a gyöngy kialakulásának idejét – 1 mm gyöngyház kifejlődéséhez három év szükséges.
A gyöngyöket különféle kezeléseknek vetik alá, hogy megváltoztassák megjelenésüket, de a nem szerves eredetí drágakövek hőkezelésével ellentétben ezeket nem lehet rutineljárásnak tekinteni. A kereskedőknek az alább felsorolt kezelések mindegyikét el kell utasítania:
A kínai édesvízi és a gyenge minőségí akoya gyöngyöket fúrás után gyakran fehérítik, hogy színük világosabb és egyenletesebb legyen. Ha rosszul végzik ezt a míveletet, az meglágyítja a gyöngyházat, ezzel csökkenti a gyöngy élettartamát. Az átfényezést azért végzik, hogy jobb legyen a gyöngy fénye, és hogy eltüntessék a felületi karcolódásokat. Kémiai polírozó anyagokat vagy méhviaszt szoktak hozzá használni; a méhviasz később lekopik, a kémiai polírozó anyagok pedig leoldják a gyöngyházat a gyöngyről. Olykor vékony míanyag réteggel vonják be a gyöngyöket, hogy sötétebb legyen a színük. Ezt tapintással is észre lehet venni. Idővel a bevonat lekopik, és csupasz foltok keletkeznek a helyén.
9› Az ősi. Borostyán
Könnyí belátni, hogy a borostyán, amit észak aranyának is neveztek, miért olyan drága. Távolítsuk el a kérges, patinás külső rétegét, és máris egy meleg és selymes érintésí követ fedezhetünk fel, ami a szemünket is elkápráztatja. A borostyánt a történelem előtti időktől használják és szeretik, és ez volt az egyik legelső ékszeralapanyag. A borostyán az 50 millió évvel ezelőtt élt fenyőfák megkövesedett gyantája. A borostyán sokszor tartalmaz rovarokat és zuzmókat, amelyek még akkor estek csapdába, amikor a gyanta folyékony volt. Liliompárna zárványok is lehetnek benne, amik tulajdonképpen csapdába esett levegőbuborékok.
A kopál gyantát sokszor borostyánként adják el (borostyán árán). Ez valójában egy trópusi fa gyantája. Az ambroid kompozit borostyán, amely úgy készül, hogy apró, valódi borostyándarabkákat magas hőmérsékletre melegítenek, majd összepréselik ezeket. Gyakran színezik a természetes borostyánnál erősebb anyaggal. Az ambroid sokszor homályos, és gyakran vannak benne hosszúkás levegőbuborékok, amelyek nagyítóval jól kivehetők. Egy forró tível könnyen eldönthetjük, hogy borostyán vagy míanyag-e a kő. A valódi borostyán füstöl, és illata hasonló a tömjénéhez, a míanyag viszont megolvad, és fekete nyom marad a tí után.
10› A védett. Korall
A korall színe és ritkasága miatt egykor ugyanolyan keresett volt, mint a gyémánt, a smaragd, a zafír vagy akár a rubin. Mostanra ez a népszeríség csökkent, mivel az ékszervásárlók, környezetvédelmi okok miatt, inkább más kövek mellett döntenek. A zátonyok védelmének érdekében a környezetvédelmi törvények ma már szabályozzák a korall halászatát a tengerből. Épp ezért talán itt az ideje újból átgondolnunk, mit is jelent nekünk ez a becses drágakő.A korallok kis tengeri állatok. Mélytengeri kolóniákban élnek, de a sekély, meleg vízben zátony formában is fellelhetők. Saját megkövesedett, csontszerí maradványaikra építkeznek faszerí alakzatokat alkotva. Ezek a korallágak rengeteg színváltozatban fordulnak elő.
Az embereket gyakran félretájékoztatják a korallhalászatból származó környezeti károkat illetően. A 2000 létező koralltípusból csak bizonyos fajok fenyegetnek kihalással, és a legnagyobb fenyegetést nem is az ékszeripar jelenti. A korallzátonyok (beleértve a nemes korallt éppúgy, mint a kék, arany és fekete korallt), valamint a mélytengeri korallok a legveszélyeztetettebbek, elsősorban a halászat, a globális felmelegedés okozta vízhőmérséklet-emelkedés és a mélytengeri olaj- és gázkitermelés növekedése miatt.A nemes korall értéke függ a minőségétől, színétől, alakjától és méretétől. A korallgyöngyök sokkal drágábbak, mint az ágacskák, és ha a gyöngy átmérője 7 mm-nél nagyobb, ugrásszeríen növekszik az értéke. A nagyobb, egyedülálló koralldarabkák nagyon ritkák és drágák.
A korallutánzatok készítéséhez használtak már porcelánt, festett csontokat, üveget, míanyagot és szintetikus anyagokat is. A szintetikus korall, csakúgy, mint az eredeti, faragható, csiszolható, gyönggyé formálható és befesthető a nemes korall bármely színére. A természetes korall színe csak ritkán teljesen egyenletes, általában halvány vagy fehér foltok vannak rajta. A szintetikus korallnak egyenletes, narancssárgás piros színe van. A természetes korallt néha befestik, de ezután már sokkal kevesebbet ér, mint az, amelyiknek eredeti a színe. §
