Első szimbólumait strucctojásokra karcolta az emberiség

Afrika déli részén egy barlangban meglepő felfedezést tettek a kutatók: rovátkákkal borított strucctojások töredékeire, az elvont gondolkodás legkorábbi bizonyítékára bukkantak.A leletek kora 60 000 év, ami a kőkorszakba esik. A Fokvárostól 180 kilométerre északra található diepkloofi barlangban fellelt 270 strucctojáshéj-töredék a szimbolikus ábrázolás, a szimbólumok útján való kommunikáció és ezzel az elvont gondolkodás legkorábbi bizonyítéka – írta Pierre-Jean Texier, a Bordeaux-i Egyetem kutatója az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában a Die Welt címí német lap internetes kiadása szerint (www.welt.de).
Az évezredek pusztítása nyomán csupán két-három centiméteres töredékek maradtak fenn, amelyek közül azonban egyeseket sikerült összeilleszteni. A legnagyobb rekonstruált darabka négyszer nyolc centiméteres. A leggyakrabban használt minta párhuzamos vonalakból és az ezekre egyenlő távolságban merőlegesen elhelyezett rövidebb barázdákból áll.
Texier kutatótársaival a minták tömkelegéből arra következtetett, hogy a motívumokat bizonyos szabályok és geometriai koncepciók határozták meg. A tárgyakat gyíjtötték és őrizgették, valószíníleg jelentőségük volt a kőkori vadászok és gyíjtögetők mindennapi életében. Az ismétlődő minták arra utalnak, hogy a korai kézmívesek és mívészek egyfajta jelképrendszert alakítottak ki.
A mívészien megmunkált strucctojások tehát az ember mai szociális, kulturális és kognitív képességeinek alapjáról árulkodnak: megmutatják, hogy a hatvanezer évvel ezelőtt Afrikában élt ember gondolkodása – mintegy tízezer évvel Európába és &Aacutezsiába történő "kivándorlása" előtt – már modern vonásokkal bírt.