Óriáshal uralta százmillió éven át a történelem előtti tengereket

A történelem előtti tengerekben hemzsegett egy óriási, 9-12 méteres planktonevő hal, a Leedsichtys, amely a dinoszauruszokkal egy időben halt ki.Glasgowi, oxfordi és amerikai kutatók azonosították a 172 millió és 66 millió évvel ezelőtti időszakban élt hal fosszíliáit. A tudósok szerint a halóriás lehet a hiányzó láncszem a halak, az emlősök és az óceáni ökorendszerek evolúciójában – olvasható a BBC hírei között (http://bbc.co.uk).
Korábban a Leedsichtyst a paleontológusok egy izolált planktonevő óriásnak, az evolúció "anomáliájának" tekintették a dinoszauruszok korából. Az óriáshal kihalása és a modernkori planktonevők megjelenése között azonban sokmillió éves "szünet" volt.
"A jelenkori planktonevő óriások, amelyek napjaink óceánjait népesítik be, a legnagyobb gerinces állatok közé tartoznak. Előttük azonban csupán egyetlen állat töltötte be ezt a szerepet, a jura időszakban élt óriáshal, a Leedsichtys. Furának tínt az a tény, hogy a hozzá hasonlatos lények évmilliókon át hiányoztak az üledékes kőzetekből. Az áttörés akkor következett be, amikor a Leedsichtyshez hasonlatos halak fosszíliáit leltük meg, de sokkal fiatalabb kőzetekben" – hangsúlyozta Jeff Liston, a Glasgowi Egyetem kutatója.
Hozzátette: ezek a leletek arra utaltak, hogy óriási planktonevő halak sokkal tovább léteztek, mint korábban vélték. E felismeréstől vezérelve a paleontológusok különböző múzeumok gyíjteményét vizsgálták át, és számtalan olyan, a világ különféle szegletéből előkerült fosszíliára bukkantak, amelyeket korábban tévesen osztályoztak. &Iacutegy például a legjobb állapotban fennmaradt fosszíliát, amely Kansasban került elő, a ragadozó kardhal maradványának vélték. Amikor a csapat tagjai elkezdték megtisztítani a koponyát, kiderült, hogy a lény teljesen fogatlan volt, viszont szájpadlásán hosszúkás csontlemezkék (szilák) kiterjedt hálózatát fedezték fel, amely arra szolgált, hogy a mikroszkopikus planktonokat nagy mennyiségben kiszírjék a vízből. A kutatók ezt a 4-5 méteres lényt Bonnerichtysnek nevezték el annak a kansasi családnak a tiszteletére, amely a fosszíliát megtalálta.
"Csak miután ezek a halak eltíntek a tengerek ökorendszeréből, kezdték átvenni a szerepüket emlősök és porcogós vázú halak" – mutatott rá Jeff Liston, aki szerint e kutatások révén jobban megértik a tudósok a biológiai termékenység mikéntjét a jelenkori óceánokban, s rálátásuk lesz arra, hogyan változott ez az évmilliók során.
A kutatások eredményeit a Science címí tudományos folyóiratban publikálták.