Több mint 180 ezer mítárgy tínt el az orosz múzeumokból

Csaknem 183 ezer mítárgynak nyoma veszett az orosz múzeumokból – derítette ki egy átfogó leltározás, amelyet az Ermitázsban 2006-ben feltárt nagyarányú mítárgylopás nyomán rendeltek el.A vizsgálat eredményéről Andrej Buszigin kulturális miniszter-helyettes a Komszomolszkaja Pravda címí lapnak nyilatkozva elmondta: több mint 700 szakértő három éves munkával 1828 múzeum gyíjteményét vizsgálta meg, s a nyilvántartásokban szereplő mítárgyak közül csaknem 183 ezret nem talált.
Buszigin megjegyezte: a nyilvántartások nem pontosak, ennek fő oka, hogy a 90-es években, amikor kevés pénzt kaptak a múzeumok, minél több kiállítással igyekeztek pénzt keresni, és elhanyagolták a papírmunkát. Találtak azonban sok olyan tárgyat is, amelyek nem szerepeltek a leltárakban: például a múlt században, amikor a szovjet hatalom üldözte az egyházat, a muzeológusok számos ikont mentettek meg és rejtettek el a múzeumi raktárakban.
Tavaly december 1-jén a hiányzó tárgyak száma még 673,1 ezer volt, kutatásokat követően ez a szám idén február 17-re 182,7 ezerre csökkent – ebből 22,6 ezer mívet köröznek a bínüldöző szervek, s mintegy 160 ezer tárgy sorsa ismeretlen.
A szövetségi fennhatóság alá tartozó, vagyis a legjelentősebb 77 múzeum közül mindössze 25-ben nem hiányzott semmi: ezek a Moszkvai Kreml Múzeumai, a szentpétervári Carszkoje szelo és Peterhof, a Kulikovo Mező, a Világóceán, a Nagy Honvédő Háború Múzeuma és a Lenin hazája múzeum.
A 77 múzeumban elvben 26,9 millió tárgyat őriznek, s ezek közül nem találtak eredetileg 234,4 ezret. Az utóbbiak közül 2200 alkotás köröznek, 5000 megsemmisült nem megfelelő tárolás miatt, 175,8 ezret leírtak ismeretlen okból, és 51,3 ezer hiányzó tárgy sorsa igényel további kutatást.
A leltározás megerősítette azt az ismert tényt is, hogy a sztálini időkben felső utasításra nagyon sok értéket eladtak.
Jelentős veszteségeket okoztak a különböző minisztériumok felügyelete alá tartozó múzeumokban a rossz tárolási körülmények is, hiszen sok múzeum nem is rendelkezik megfelelő raktárakkal.
Végül sok a probléma a biztonsági berendezésekkel és az őrzéssel. Ahol kifogástalan a biztonság és az őrzés, ott nem is hiányzik semmi. Ezért idén január 1-től a múzeumokban nem dolgozhatnak őrző-védő magántársaságok, hanem csakis a belügyminisztérium alkalmazottai.
Terv készült múzeumi raktárak építésére, összesen több mint 18 milliárd rubel – mintegy 100 milliárd forint – értékben, és a legsürgetőbb problémákat igyekeznek mielőbb megoldani. A belügyminisztérium általi őrzés magasabb költségeire és a biztonsági berendezések kiépítésére további 16,2 milliárd rubelt (mintegy 96 milliárd forintnyi összeget) kell elkülöníteni – mondta Buszigin.