Egy szerény, a mediterrán vidéken és a Közel-Keleten honos gyomnövény, a szálkaperje a tudósok reményei szerint egykor segíthet majd a világ élelmezésében, ráadásul bioüzemanyag is készülhet belőle.Egy nemzetközi kutatócsapat a Nature tudományos magazinban tette közzé a szálkaperje (tudományos nevén Brachypodium distachyon) genomját. A szerény vadfí – melyet gyomnövényként kezelnek a kertészek – egyúttal a biotechnológia nagy ígérete.
A kereskedelmi és mezőgazdasági szempontból jelenleg értéktelen növényhez azért fíznek nagy reményt a tudósok, mert kis méretí, könnyen manipulálható genomja miatt ideális laboratóriumi modellnek, tanulmányozásával könnyebben megérthetik más, összetettebb és értékesebb növények míködését.
"A füvek közül az egyik legkisebb ismert genomja van, könnyí dolgozni vele és (a növény) fizikailag is kicsi. Ötvenezer növényt növeszthetünk egy normál méretí laboratóriumban, és nagyobb szabású kísérleteket végezhetünk velük" – magyarázta Todd Mockler, az Oregoni Állami Egyetem botanikusa, a kutatás egyik résztvevője.
Azon túlmenően, hogy a növényt könnyí termeszteni és tanulmányozni, életciklusa is rövid. A vizsgálatával megszerzett ismereteket a mezőgazdaságilag fontos növényeknél hasznosíthatják később. A szálkaperje tanulmányozásával rokonairól – a búzáról, árpáról és többféle takarmánynövényről – is szerezhetnek információkat a szakemberek.
A szálkaperje genomjának elemzése során kiderült, hogy 25532 génje van, valamivel kevesebb, mint a rizsnek (28236) vagy a ciroknak (27640). A három fí genetikai állományának 77-84 százaléka közös, a tudósok szerint közös ősük volt 56-72 millió évvel ezelőtt.
