Miért élnek tovább a nők, mint a férfiak?

A nők hosszabb átlagéletkort érnek el, mint a férfiak. Bár az átlagéletkor országonként más és más, a nőké a fejlett országokban mindig magasabb, mint a férfiaké, s ez az eltérés úgy 5-10 év körüli.(A kevésbé fejlett országokban, ahol pl. a higiénés körülmények rosszak, az anyák szüléskor történő halálozása miatt ez az eltérés nem olyan kifejezett). Nálunk Magyarországon a férfiak átlagban 66 évig élnek, míg a nők átlagéletkora eléri a 75 évet. Igen szerencsés, hogy ezek a számok az utóbbi időben növekedni látszanak, s kezdünk közelíteni a nálunk fejlettebb országok átlagaihoz: néhány évtized alatt akár további 5 évvel is emelkedhet az átlagéletkor. Ami viszont érdekes, az az, hogy csökkenni látszik a nők és a férfiak közötti különbség. Ez vajon csak átmeneti változás, vagy tartós marad a tendencia? S mi lehet egyáltalán az ok, illetve okok, melyek ezt a különbségek eleve okozzák, s meghatározzák?

Egyre hosszabb életkor
 Érdekes tendenciákat figyelhetünk meg, ha az átlagéletkorok változásait tanulmányozzuk. Az időszámításunk kezdete körüli igen alacsony életkor szinte alig változott a századok alatt, s majd 1800 év elteltével is csak alig 40%-kal emelkedett. &Uacutejabb 40%-kal nőtt ez a szám viszont a XIX. században, s az elmúlt évszázadban ez az emelkedés már 60%-os volt. Vajon marad ez a tendencia továbbra is, hiszen mai tudásunk szerint életkorunk akár a 120 évet is elérheti? &Uacutegy látszik, van még lehetőség arra, hogy még hosszabb legyen ez az életkor.

De miben is halunk meg legtöbben, s miért van ez? Míg a XIX. században Magyarországon egyharmad volt a részaránya a fertőző betegségek és tüdőgyulladás okozta halálozásoknak, addig ez 2000-ben már csak alig több mint egy százalékot tett ki. Ez azt mutatja, hogy a külső környezet és társadalmi fejlettség – ami együtt jár a higiénés körülmények javulásával is, hiszen a fertőző betegségek kevésbé fejlett országokban még nagyobb arányban jelentkeznek halálokként – igen erős befolyásoló tényezője az átlagéletkornak.

Ma már a keringési rendszer betegségei dominálnak (kb. 50%), mindamellett, hogy a daganatos betegségek részaránya is igen magas (a halálokok egynegyedét teszik ki). Ez utóbbi viszont többnyire genetikailag meghatározott, s a maximális életkort is genetikai tényezők szabják meg: tehát a genetikai tényezők is igen nagy súllyal esnek a latba. S hogy mindezt az emberek gondolkodása is befolyásolja jól látható abból, hogy a keringési rendszer betegségeinek fő okozói között ott találjuk a táplálkozási szokásokat, a dohányzást s az alkoholt, valamint a stresszt, s annak kezelését.

Másak a nők genetikailag, mint a férfiak?
Ha különbség van a nők és férfiak között genetikailag, az már megmagyarázhatná legalább az észlelt különbség egy részét. És ilyen különbségek valóban léteznek. Nem csak biológiai felépítése más a férfiaknak a nőkhöz hasonlítva, de időnként markáns eltéréseket vehetünk észre a génekben, illetve azok szabályzásában is. A gének közötti különbség adódik egyrészt a szexkromoszómák különbözősége miatt, másrészt pedig a gének módosításában is, mely kihat a gének expressziójára (hogy milyen és mennyi fehérje keletkezik a sejtekben).

Ezek az eltérések tehát megmutatkozhatnak sejtszinten is, mikor egyes enzimrendszerek – mint pl. a méregtelenítő enzimrendszer – különböző tagjait, s azok szabályzását vizsgáljuk. Más és más anyagokat méregtelenít jobban egy női szervezet, mint egy férfié. Ugyanakkor eltérések mutatkoznak sejtrendszerek szintjén is, hiszen köztudott a férfi és női immunrendszer közötti különbség. Az „erősebbik nem” (ezen általában a férfiakat értjük) biológiailag nem feltétlenül  erősebb. Ahogy egy-egy influenza ágynak dönti a férfiakat, úgy azt a nők általában „lábon” kihordják. S ez talán nem feltétlenül azért van, mert: „Egy anya nem lehet beteg, ki látná el akkor a családot?!”.

A nőknek kialakulhatott fejlett immunrendszere, hiszen a gyermekszülés nagyobb kihívás a szervezet számára (főleg a régebbi korokban), mint csak a környezeti terhelés kivédése. Noha az immunrendszer igen fontos tényezője az öregedés elleni küzdelemnek – hiszen számos öregedési elmélet is ezt helyezte a középpontba – egyedül talán még sem magyarázza a jelentős különbséget az átlagéletkorban. Mindemellett pedig hátrányai is vannak az immunrendszerbeli eltéréseknek, hiszen egyes autoimmun betegségek (ahol a szervezet önmagára támad) sokszor tízszer gyakrabban jelentkeznek nőknél, mint férfiaknál. A genetikai különbségeknek tehát vannak előnyei, de hátrányai is.
    

A környezet hatásai
A javuló életkörülmények főleg a nőknek kedveztek, hiszen a rossz körülmények miatti szelekciós előny egy javuló környezetben erősen kifejtheti a hatását. Az erősebb immunrendszer tehát előny lehet a túlélésben is. Több más tekintetben is eltérő lehet azonban a férfiak és nők környezete, ha máshol nem, hát a társadalomban. Más kihívást jelent egy otthoni gyermeknevelés, mint a család fenntartása. Más ez mind fizikai, mind pedig idegi terhelés tekintetében is. Minél erősebb ez a stressz, annál kifejezettebb a hatása is. Ismert, hogy a stressz káros folyamatokat indít el a szervezetben, mely az átlagéletkor csökkenéséhez is hozzájárulhat. A nők megváltozott társadalmi helyzete tehát bizonyos mértékig okozója lehet az átlagéletkor különbségében jelentkező csökkenésnek.

A család relatíve „nyugodtabb” környezetéből történő kiszakadásnak, az emancipációnak tehát nem csak előnyei, de – úgy látszik –  hátrányai is vannak a nők számára. S ez az éremnek csak az egyik oldala. Az előbbiekben említésre került már, hogy a dohányzás, a fokozott alkoholfogyasztás, s a megváltozott táplálkozási szokások is befolyásolják a betegségek megjelenését, a halandóságot. Ebben a tekintetben is „emancipálódást” lehet megfigyelni, egyre több nő dohányzik, vagy nyúl a pohárhoz, s a fitt életvezetés sem mindig kísérője a megváltozott életritmusnak. Társadalmi vonatkozásban tehát elveszni látszik az előny, mely eddig megvolt.

A gondolat ereje
Mens sana in corpore sano: Ép testben – ép lélek, tartja az ősrégi mondás. Sokan tudják viszont, hogy ez fordítva is igaz. Az ép lélek segít megőrizni az ép testet is. S ha nem is tudatosan, de ösztönösen mindenképpen tudják ezt a nők is. Sok megfigyelés bizonyítja, hogy gondolatainknak hatalmas ereje van. Kísérletileg bizonyított tény például, hogy a gyógyszerek helyett adott úgynevezett hatóanyag nélküli szer, a placebo, biokémiai változásokat képes indukálni a szervezetben, akár az agyban is. Tehát, ha hisszük, hogy gyógyszert kaptunk, már ennek pozitív hatása lehet. Többnyire ezen az „elven” alapul sok természetgyógyász eljárás is.

Ugyanakkor káros gondolataink gyengíthetik szervezetünket. Egyértelmí összefüggés van idegrendszeri tevékenységünk, s egyes biológiai folyamataink között is. Maradván csak az immunrendszernél: káros idegrendszeri stressz-hatások legyengítik immunrendszerünket, könnyebben megbetegszünk, nehezebben gyógyulunk. Sokszor testi betegségünknek egyedül lelki tényezőink az okozói: „lelki higiéniánk” tehát jelentős tényező a sorban. S mit tapasztalunk ebben a vonatkozásban a nők és a férfiak összehasonlításában? Egyértelmí az előny a nőknél. Életvezetésük és életfelfogásuk sokkal inkább stressz-kerülő, s a meglévő stressz kezelésében is jobbak, mint a férfiak. Sok-sok apróságban tetten érhető mindez. Miért jobbak például a női gépkocsivezetők? Nem feltétlenül kezelik jobban az autót technikailag, ugyanakkor nem csak  azért okoznak kevesebb balesetet, mert kevesebb a női vezetők száma is. Talán kevésbé rámenősek, agresszívek a vezetésben, mint a férfiak. Nem a versenyzés számít számukra, hanem a célba jutás. Kevesebb stressz – kevesebb kár.

Ugyanezt figyelhetjük meg más társadalmi relációkban is. Elsődlegesen nem a verseny a lényeg, a konfliktus elkerülése talán fontosabb. Verbálisabb lényként (hiszen tudott, hogy a bal agyféltekében lévő beszédközpont fejlettsége más, mint a férfiaknál) sokszor a már meglévő konfliktusok kezelése is eredményesebb a nőknél. Kibeszélik problémáikat, s mint tudjuk, egy jó pszichiáter is csodákra képes csupán a problémák feltárásával, a kibeszéltetéssel. Valószíní tehát, hogy gondolataink, lelki életünk legalább olyan szerepet játszik, mint genetikánk és társadalmi környezetünk, helyzetünk.

A tudás – hatalom
A nők ösztönösen cselekszenek – mondják sokszor. Valóban, sok mindenre ráéreznek, amit később (általában) tudományosan alá is támasztanak. Ahogy a biológiájukban, a munkamegosztásban, a gondolkodásukban, úgy az információk feldolgozásában és értékelésében is különbség van a két nem között. Emellett persze az előkondícionáltságban is vannak eltérések. Egy nő – anya számára fontos, hogy sokáig éljen, neki gondoskodnia kell a gyermekéről, majd később szükség van rá az unokák nevelésében is. Jelentős  számukra az idő, a jövő. A férfiak inkább teljesítménycentrikusak, jobban a mának élnek. Míg a nők inkább egymástól szerzik információikat, régi bevált utakat járnak, addig a férfiak mindig új utakat keresnek (a jobb félteke dominanciája…).

Egy adott információ birtoklása megszabja az ember életvitelét is. Ha tudom, hogy valami nem jó nekem, akkor próbálom elkerülni, gondolkodik a nő. A férfi inkább legyőzni próbálja a dolgot, megmutatja, hogy azon is úrrá tud lenni. A nő – természeténél fogva – szép akar lenni, a férfi – erős. S szépnek lenni egyet jelent a test gondozásával, karbantartásával. Ez pedig akár éveket is jelenthet hosszú távon. A nő elmegy az emlőrák-szírésre, a férfi még a tüdőszírést is kihagyja. A nő tájékozódik (általában nem szakmai magazinokból), ápolja lelkét is, ami a férfiaknál még nem megoldott probléma. Apróságok. Hetek, hónapok – de sok kicsi sokra megy.  A fentiek azt mutatják, hogy a „gyengébb nem” talán okosabban él.

Tudjuk, hogy miért élnek a nők tovább, mint a férfiak? Tudományos alapossággal nem  lehetne ezt kijelenteni. A válasz több összetevőből szintetizálódik: genetikai, társadalmi, lelki, s talán eddig még számunkra ismeretlen tényezők mind-mind szerepet játszhatnak ebben.