Por, végtelen táj, száraz kóró és csörgőkígyó. A Sierra Nevadától északra húzódó völgyben a táj hírtelen kisimul és végtelennek látszó horizont tárul a szem elé, csapadék pedig alig esik. Death Valley a föld legvízszintesebb sivataga, északi vége csupán néhány centiméterrel fekszik magasabban, mint a kilométerekkel odébb lévő déli csücske. Rendkívüli szépségí, hasonlót sehol másutt nem látni.Az óriási nyílt terület geológia gazdagsága a sómarta katlanoktól a vetődéses hegyeken át a vándorló sziklákig terjed. Igazán megérdemli, hogy közelebbről is szemügyre vegyék. És mégis, azon szerencsés utazók, akik eljutnak a napfényes Kaliforniába, különös módon alig hajlandók akárcsak néhány órát is a Halál-völgyének nevezett sivatag megismerésére szentelni. A forró és kihalt, nevét teljes joggal kiérdemlő vidék inkább riasztja, sem mint vonzza a hollywoodi sztárok villáinak megtekintéséért ideutazó turistákat. Pedig pont e völgy különössége az, ami miatt nem érdemes kihagyni. A lemenő nap fényében sütkérező, bizarr formájú joshua fák, a különleges vadvirágok, a homokdínék, az egész vidékre ráboruló ijesztő csönd életre szóló élménnyel képes gazdagítani.
200 millió évvel ezelőtt még tengerek borították a sivatag területét, maga a völgy 35 millió éve alakult ki, s a víz eróziós munkájának köszönhető a sivatagot körülölelő, fantasztikus formájú sziklák létrejötte. A tengerek, utóbb pedig a tavak sót hagytak maguk után üledékként, ez mind a mai napig a völgy közel 200 mérföldnyi területét borítja. A laikus úgy vélheti, hogy ilyen körülmények között nem sok élőlény tud életben maradni itt. Ez az elképzelés téves, hiszen a völgy több mint ezerféle növény- és fafajtának ad otthont, melyek közül huszonegy, mint például a sárga színí panaminti százszorszép vagy a kék virágú halál-völgyi zsálya, kizárólag ezen a zord vidéken található. Az ornitológia szerelmesei is bőven találhatnak maguknak látnivalót. A völgyben eleddig kétzsázötven féle madárfajt azonosítottak. Madárlesre legalkalmasabb a Salt Creek Nature Ösvény, ennek mentén a szerencsésebbek hollóval, közönséges szalonkával, pöttyös libucmadárral és kék kócsaggal is összefuthanak.
A Death Valley modern korszaka 1849-ben kezdődött, amikor körülbelül 40 emigráns család a Sierra Nevada hegységben található aranylelőhelyek felé igyekezvén belegabalyodott e sivatagba. Nagy nehézségek árán tudtak csak kikeveredni a völgyből, egy család életét vesztette, a többi pedig, hogy elkerülje az éhhalált, tízifává aprította szekerét és megsütötte ökreit. Ezt követően erről a kietlen vidékről számos mítosz és pletyka kelt életre, s egyre több, ezüst és arany után kutató szerencsevadász tínt fel és el a környéken. Aranyat és ezüstöt nem találtak, viszont igen gazdag bórlelőhelyekre bukkantak. A bór bányászata mind a mai napig tart. A völgyet 1933-ban míemlékké, 1994-ben pedig nemzeti parkká nyilvánították.
A nyári hónapokban a felfedező útra vállalkozók akkor járnak a legjobban, ha a nappal árnyékos helyre húzódnak, s hajnalban vagy a késő délutáni órákban indulnak. Télen napközben is igen kellemes a hőmérséklet, ilyenkor inkább a csípősen hideg éjszaka okoz gondot. A civilizáció oly áldásos adományaira mint az étterem, a szálloda, a benzinkút és az ivóvíz a park három pontján, a Furnace Creek Ranch-on, a Stovepipe Wells Village-en és a Panamint Springs-en bukkanhat a vándor – de az árak olyan magasak mint a levegő hőmérséklete. A park egyik legnyüzsgőbb pontja a trópusi jellegí tájképpel büszkélkedő Furnace Creek oázis. Innen gyalog- és kerékpárösvények vezetnek tova, de lehet lóra vagy szekérre ülve ismerkedni a tájjal. Az ösvények mindegyikéről gyönyörí látvány nyílik a környező hegyekre.
Az északi félteke alján
A hatalmas völgy és nemzeti park nevezetessége, a Golden Canyon szikrázó színí falairól kapta a nevét. A kanyonba vezető, a kevésbé edzettek számára is ajánlott túraútvonal mentén igazán látványos, citrom- és narancssárga színekben pompázó sziklaformák kápráztatják el az utazót. Kicsit távolabb a folyóvölgy bejáratától egy különös, természet alkotta építmény, a Red Cathedral várja a völgy vándorait…A sivatag közepén érdekes látványt nyújt a Badwater nevezett sekély tavacska, mely még a tengervíznél is sósabb. Nevét egy utazótól kapta, aki látván, hogy öszvére nem iszik a tóból, a térképén Rossz víz-ként tüntette fel ezt a helyet. A 85 méterrel a tengerszintje alatti tavat e félteke legalacsonyabb és egyben legmelegebb pontjaként tartják számon. 1913-ban itt mérték a világ második legmagasabb hőmérsékletét, 57 celsius fokot .
A nemzeti park legismertebb pontjai közé tartozik, a mindössze 230 méter magasan fekvő Zabriskie Point. Erről a hegycsúcsról csodálatos panoráma nyílik egy terméketlen földnek nevezett, több színben pompázó, redőzött hegyekkel tarkított területre. A mozifilmek szerelmesei egy olasz rendező, Michelangelo Antonioni azonos címí filmjében már találkozhattak ezzel a vidékkel. Az ördög golfpályájaként (Devil’s Golf Course) számon tartott völgyrészt pedig a sivatagi szél munkájának köszönhetően, több ezer apró, szürreális alakzatokat öltő sósüveg borítja. A vidék érdekessége, hogy semmi sem képes életben maradni ezen a kietlen tájon.
A Halál Völgyének mégis voltak s vannak lakói: első kiépített üdülőhelye, Stovepipe Wells (Kályhacső Kút) falva 1926-ban jött létre, nevét azokról a kályhacsövekről kapta, melyeket az aranykutatók hagytak azokon a pontokon, ahol vizet találtak. Az elpilledt utazók most motelt, éttermet, kempinget, élelmiszerboltot és egy repülőgép-felszálló pályát találhatnak itt. A falutól keletre fekvő homokdínék parányi kvarc- és egyéb kőzetdarabokból állnak. A homokbuckák között csellengők elé a környező hegyek lenyígöző látványa tárul. E dombok megmászása a kevésbé fitt utazónak sem megterhelő, sőt, ha a túrát a kora reggeli vagy a késő esti órákra időzíti, a hís homok még kellemesebbé teszi a sétát. Aki egy kis romantikára vágyik, telihold idején látogasson ide, amikor is a fehér homokon a hold ezüst színí fénye ide-oda cikázik.
A vándorló kövek titka
A park egyik kanyonjában egy furcsa, mór jellegí kúria emelkedik a magasba. Ezt a házat 1924-ban kezdték el építeni, de mind a mai napig nem fejezték be. A nevét (Scotty’s Castle) Walter Scottról kapta, akit Halál-völgyben Scotty-nak becéztek. Scotty, az excowboy és aranykutató azt mesélte az embereknek, hogy a kastély az övé és egy közeli titkos aranybányából származó jövedelemből tudja finanszírozni… Valójában semmiféle bánya nem létezett, a ház pedig egy chicagói milliomos tulajdona volt, akinek az orvosai azt tanácsolták, hogy töltsön el egy kis időt e száraz és meleg klímájú helyen. Később az épület szállodaként funkcionált. Manapság míalkotásoknak, import szőnyegeknek, kézzel készített európai bútoroknak valamint egy óriási orgonának ad otthont. A korhí ruhába öltözött parkőrök a kastély 1930-as éveire jellemző életet idézik.
A völgy legkülönösebb és mindmáig megmagyarázatlan jelensége: a vándorló kövek. Senki nem látta még hogy történhet, ám nyomok sokasága vall arról, bizonyos nehéz kőtömbök időnként nagy sebességgel mozognak e sivatagban. Az eddig azonosított leghosszabb nyom 800 méter hosszú és nem egy versenyautótól származó, hanem egy száguldozó két-háromszáz kilogrammosra becsült kőtömbtől. A sokféle magyarázat közül a reálisabbak abban megegyeznek, e geológiai különlegesség, a kövek mozgása a véletlen összejátszásának eredménye. Meglehet, pár nappal a vándorlás megindulása előtt heves eső esik. Az eső nyálkát mos ki a közeli erdőből, ami a sivatagos száraz földfelületet csúszós réteggel vonja be. Ha ezután erős szél támad, megtörténik a csoda. De az is lehet, hogy a kövek akkor mozdulnak el, amikor a csúszós talaj fölött télen jégréteg képződik a kő körül és így a szélnek elég nagy az ereje a tömbök megmozdításához a sík terepen. Akárhogy is, akadt nyom, amely fél évtizedig is látható volt , egészen addig, amíg a kóbor utazók sokasága meg nem bámulta s egy kóbor eső el nem mosta…
- Vad ösvények
A Butte völgy egy a Warm Spring kanyonon átvezető, 30 kilométer hosszúságú ösvény: kiindulási pontja 60 méterrel a tenger szintje alatti, s az edzettebb utazókat 1200 méter magasra vezeti fel. Ennek a túraútvonalnak a mentén látható geológiai alakzatok segítségével ismerhető meg igazán, hogyan alakult ki a Death Valley. Az 1500 méter mély és fél mérföldnyi széles Ubehebe kráter a 3 000 évvel ezelőtt lezajlott gőz- és gázrobbanások eredménye. Az egész területet vulkanikus hamu borítja, amely a kráter szélén az 50 méter vastagságot is eléri. Az idő itt mindig igen szeles, ki-ki vigyázzon hát a szalmakalapjára. A Hunter-hegy 30 kilométer hosszú, kanyargós ösvénye boróka- és fenyőerdőkön keresztül vezet fel 2100 méter magasra. A tavaszi vagy a téli hónapokban a sár miatt gyakran lezárják az átvezető utat.
- Vad kemping
Az októbertől májusig terjedő időszakban a Furnance Creek farmon vezetővel ellátott lovaglásra és szekértúrára lehet benevezni. Noha a parkban nem lehet biciklit bérelni, a hegyikerékpározás megengedett bármelyik, a nagyközönség előtt nyitva álló úton vagy ösvényen. A kerékpározásra alkalmas útvonalakról a turista információs központban ingyenes tájékoztatófüzet kapható. A völgy népszerí célállomás a négykeréken közlekedő turisták körében is, de a parkban autóval a kiépített utakról szigorúan tilos letérni. A megfáradt utazó azonban egy éjszakára bárhol lehorgonyozhat, feltéve, ha 5 mérföldön belül található egy kiépített kemping, ha 25 mérföldön belül van ivásra alkalmas víz és a legközelebbi autóút nincs messzebb, egy mérföldnél…
