Medvebáj

Gyorsabbak, mint a sprinterek az olimpián. &Uacutegy másznak, akár az akrobaták. Támadásuk elsöprő erejí. Különleges, környezetükhöz alkalmazkodott képességeikkel uralják élőhelyüket. Az erdők mélyén. A jég alatt. A külvárosokban.A grizzly
Mancsának ereje a vállpúpból ered. Ez egy izomból álló beépített hátizsák, amely a medve vállait és mellső lábait mozgatja. A vállpúpból fakadó erőtöbblet jól jön a táplálékért vagy a nőstényekért verekedő hímek számára. De nem csupán a rivalizálás vagy a zsákmányállatok leterítése során tesz jó szolgálatot. A grizzlyk és más barna medvék ugyanis nem csak húson élnek. Táplálékuk legnagyobb része a felszín alatt található: a gyökerek, a rovarok, az üreglakó rágcsálók. A grizzlyt testfelépítése a világ egyik legnagyobb természetes markológépévé avatja. Mellső lábait táplálék után kutatva mélyen a talajba vájja, s ha kell, hatalmas sziklatömböket is elgördít az útból.

A mancsuk félelmetes, de a harapásuk is végzetes. A medvék oly hatalmas harapási erővel rendelkeznek, hogy még nagy testí prédaállataikat is cafatokra tudják tépni. Harapási erejük azonban nem csupán a fogaiknak köszönhető. A teljesítmény alapja egy izomtapadási felület, amely a koponya tetején fut végig, megnövelve azt a területet, ahova az állkapcsokat mozgató izmok tapadni tudnak. Elöl pedig ott a négy veszedelmes szemfog… kifejezetten a hús megragadására tervezve. Harapáskor – a leopárdhoz hasonlóan – körülbelül 180-220 kilogrammos erőt képesek kifejteni. &Aacutem a metsző- és szemfogak mögött növényevőkét idéző fogak sorakoznak. Olyanok, akár a disznók zápfogai. Sima felületük növényi táplálékok, gumók és a gyökerek összezúzására és megőrlésére szolgálnak.

Az erőtől duzzadó púpon és az izmos állkapcsokon kívül van még egy rendkívüli fegyverük a medvéknek. A karmuk. Hosszuk a tíz centimétert is elérheti. Halálosnak tínnek, de nem hústépésre szolgálnak. A grizzlyk élőhelyein a táplálék gyakran a felszín alatt található. Mancsaik elsőrangú lapátok. Hosszú karmaik pedig úgy hasítanak a földbe, akár egy markológép… A fáramászáshoz azonban túl hosszúak és egyenesek. A barna medvék tehát nem kifejezetten famászásra születtek. De ha egy medve igazán feldühödik, szinte bármire képes. Még fára mászni is. A grizzlyk négy lábukkal képesek ágról ágra küzdeni magukat, sőt néha még a szájukat is bevetik, beleharapva egy ágba, és így tartva magukat, míg a lábaikkal újabb fogódzót nem találnak maguknak.

Ne feledjük, mindezt egy 220 kilogrammos állat teszi. Egy ekkora tömeget tízméteres magasságba felhúzni egy fára ahhoz hasonlítható, mintha egy zongorát vonszolnánk fel a negyedik emeletre. De a grizzlyk nem csak az erejükre támaszkodnak, a sebességük is meglepetést keltő. A medvék talpon járó állatok. Ennek a járásmódnak elvileg lassú mozgásra kellene kárhoztatnia egy többmázsás állatot. Ezzel szemben akár 56 kilométer per órás sebességgel is képesek futni, ami gyorsabb tempó, mint az olimpikon futóké… és majdnem olyan gyors, mint a versenylovaké.

A jeges
De létezik egy másik medve is, mely joggal pályázhat a világ legnagyobbja címre. A Föld egyiklegbarátságtalanabb táján él. A sarkkörtől több mint 300 kilométerre, északra. Ahol a hóval befújt jég másfél méter vastagon fedi a tenger vizét. Nehéz elképzelni, hogy bármilyen állat képes itt életben maradni. A jegesmedve azonban biztos kézzel uralja a hófehér királyságot.A kifejlett jegesmedve hímek tömege akár a háromnegyed tonnát is meghaladhatja. A valaha regisztrált legnagyobb példány hátsó lábaira állva 3 méter 60 centiméter magas volt, és több mint 9 mázsát nyomott… Annyit, mint egy gépkocsi. Miként képes a sarkvidék a világ legnagyobb medvefaját eltartani? A válasz a jég alatti világban rejlik, amely a Föld egyik legdúsabban terített asztala. Mesterfogása a gyírísfóka, tizenkét centiméter vastag zsírköpenybe bugyolálva.

A jegesmedvék őse a barnamedve, átalakulásuk mintegy 250 ezer évvel ezelőtt kezdődött. Hátsó fogaik növényőrlőkből hússzeletelőkké alakultak át. &Uacutegy csúsznak be egymás mellé, mint ahogy az olló szárai, ha összecsukják őket.A jegesmedve fogazata sok tekintetben közelebb áll az oroszlánokéhoz vagy a tigrisekéhez, mint a barna medvékéhez. És ez a karmaira is igaz: valódi hústépő kampók. A görbület mentén öt centiméter hosszúak, nagyon-nagyon hegyesek és erősek. Bármit képesek megragadni, és a kapaszkodás terén is jó szolgálatot tesznek a jég csúszós világában. Fejformájuk is átalakult: a barna medvék rövid nyaka és kerek pofája fokozatosan megnyúlt, és torpedóformát öltött.

Amikor egy jegesmedve vadászik, testfelépítésbeli sajátosságai együttesen tökéletes sarkvidéki ragadozóvá teszik. Mint amikor egy harcmívész egy deszkát tör ketté, a jegesmedve hatalmas ütéseket mér mancsaival a jégre… Míg át nem szakítja a fóka rejtekhelyének tetejét. Ezután bedugja keskeny fejét és hosszú nyakát a nyílásba, majd hatalmas fogaival megragadja a fókát. Minél nagyobb a medve, annál eredményesebb jégtörő, és minél gyorsabban töri át a jeget, annál nagyobb az esélye a fóka elejtésére. Hatalmas nyakizmai segítségével aztán kivonszolja prédáját a tengerből.

Egy medve lehet nagy, egy medve lehet erős… de a legfontosabb képessége az orrában rejlik. Egy indiai közmondás szerint, ha egy tí leesik az erdőben, a sas meglátja, az őz meghallja, a medve pedig kiszagolja. A medve orrában hatalmas adatgyíjtő felület található, tele idegvégződésekkel. Az erdőben a szemük csak addig lát el, ameddig a fák engedik. A szaglásuk azonban egy sokkal tágabb világot nyit meg előttük. Barátaik és ellenségeik szagát már kilométerekről azonosítani tudják. A levegőben szálló illatanyagok olyan részleteket is elárulnak számukra a másik állatról, mint hogy hímről vagy nőstényről van-e szó, sőt még annak kedélyállapotáról is szállítanak információkat. A medvék orra olyan illatanyagokat is észlel, melyeket semmilyen más állat nem képes detektálni.

A sarkvidéken, azt hihetnénk, minden illat a hó és a jég alá szorul, ha éppen nem az üvöltő szelek viszik magukkal. A jegesmedvék számára azonban ez a fehér világ az illatok eldorádója. A bizonyítékok olykor megdöbbentő észlelési távolságokról szólnak. Az elpusztult állatok maradványait talán százhatvan kilométerről is kiszagolják. Egyszer követtek egy hímet, eleinte cikk-cakkban haladt, majd hirtelen megindult egyenesen előre. Száznegyven kilométeren át. Egy felnőtt nőstény nyomában járt, mely éppen tüzelt…  

A medvék orrában két rendkívül érzékeny kamra található, ezek fogadják és dekódolják az illatokat. Felületük százszor nagyobb, mint az emberé, bennük több mint egymilliárd receptorsejt található. A receptorok tízmillió idegsejttel állnak kapcsolatban, melyek elektromos jeleket továbbítanak az agyba. Az átlagos kutyák orra legalább százszor olyan érzékeny, mint az emberé. A legendás vérebeké több mint háromszázszor. A medvék szaglása még a vérebekénél is hétszer jobb. A szaglás tekintetében a medvéknek nemcsak az orra, de az agya is különleges. Hatalmas, nagyon kifinomult, szinte egyedülálló az emlősök között. Az orrot az aggyal összekötő idegek milliói folyamatosan továbbítják az ingerületeket. A beérkező információkat az agy osztályozza, majd azonnal utasítást ad ki vadászatra, menekülésre vagy harcra. A medvék szaglása egy újabb ok, amiért a józan gondolkodású emberek kerülik a velük való találkozást.

A fekete
Van azonban egy medve, amely egy tekintetben a grizzlyket és a jegesmedvéket is felülmúlja. Egy medve, mellyel Észak-Amerikában, szinte bárhol összefuthat az ember. Ez a fekete medve. Harmad akkora, mint a jegesmedve, s fele akkora, mint a grizzly. Ha a jegesmedvék vadásznak, a grizzlyk pedig harcolnak, akkor a fekete medvék bujkálnak. Nyugodtan nevezhetjük őket rejtőzködő medvéknek. A fekete medvék egyszeríen köddé válnak, ha akarnak. Fekete színík a háttér színe. Elég egy kevés növényzet, és máris láthatatlanok. Ha menekülniük kell, könnyedén felmásznak egy fára, vagy leugranak egy meredélyen. Nem nagyon félnek. És általában ők sem keltenek félelmet. Ennek köszönhető, hogy körülbelül 200 ezer fekete medve él az Egyesült &Aacutellamokban. Barna medvéből alig ezer. Napjaink városi medvéi számára a rejtőzködés képessége fontosabb, mint az erő vagy a méret. Akinek a föld legveszedelmesebb lakójával kell együtt élnie, az észrevétlenség biztosítja a túlélést. A fekete medvék számbeli sikere részben annak köszönhető, hogy képesek az emberrel való együttélésre. Miután kisebb valószíníséggel okoznak sérülést az embernek, azok kisebb valószíníséggel lövik le a félelemtől vezérelve.

A fekete medvék életstílusát egy kulcsfontosságú testfelépítés-beli sajátosság teszi lehetővé: a karmaik. Ha a grizzlyk karmai lapátok, a jegesmedvéké pedig vadászeszközök, akkor a fekete medvék karmai mászóvasak. Rövid, hegyes kampók, melyeket a fákon való kapaszkodásra terveztek, kiváló akrobatákká avatva így a fekete medvéket. Egy 33 méteres fenyőfára tíz másodperc alatt felmásznak, szó szerint felfutva a törzsön. Erős karmaiknak hála, megvan a képességük rá, hogy átugorjanak egyik fáról a másikra. Lazítani tudnak az erős szorításon, majd esés közben ismét megragadják a fa kérgét, és újra megkapaszkodnak.

Mondják, ha egy észak-amerikai városlakó fekete medvére vágyik, tegye oda a madáretetőt, ahol szeretné látni. Ha azt szeretnék, hogy felmásszon a tetőre, tegyék oda az etetőt. Vagy a konyhaszekrénybe. A rejtőzködő medve a betörés és a besurranás szakértője. S ahogy az erdők egyre jobban feldarabolódnak, úgy válnak egyre közelebbi szomszédokká. Egy olyan sírín lakott országban, mint az Egyesült &Aacutellamok, a fekete medvék és az emberek egyre gyakrabban keresztezik egymás útját. A legtöbb találkozó békésen végződik. De nem az összes. Az esetek túlnyomó többségében, amikor az ember összetízésbe keveredik a medvével, és az cselekvésképtelenné teszi, a medve elsétál tőle. Ott van az ember az orra előtt, ehetne belőle, de nem teszi. A világ nagy medvéi hatalmas erő kifejtésére képesek. A jegesmedve és a grizzly méretük, sebességük, erejük ellenére is a kihalás szélén állnak. Miközben kisebb rokonuk, a fekete medve zavartalanul él. &Aacutellatok, amelyek könnyedén ölhetnének… de csak ritkán teszik, pedig az ember ezrével pusztítja őket minden évben. §

  • A legeslegnagyobb
    Mintegy 12 ezer évvel ezelőtt a grizzlyk átkeltek az alaszkai Kodiak-szigetet a szárazfölddel összekötő jégtakarón. Amikor a jég visszahúzódott, csapdába kerültek. Ez volt az egyik legszerencsésebb dolog, ami egy csoport medvével valaha történt. A Kodiak-szigeten a vegetációs időszak 8–9 hónapon át tart. Sok lazac él itt, és ezenfelül még szarvasok is vannak. Hosszú a szezon tehát, s rengeteg a táplálék. Magukra maradva a kalóriadús paradicsomban, a Kodiak-sziget medvéi nagyra nőttek… nagyon nagyra. A valaha feljegyzett legnagyobb Kodiak-medvét egy alaszkai biológus lőtte le önvédelemből 1952-ben. 540 kilogrammot nyomott.


  • Milyen erősek?
    A Yellowstone Nemzeti Park melletti felfedezőparkban megkísérelték kiszámítani a medvék erejét. Csupán néhány nagyon súlyos tárgyra… és együttmíködő medvékre volt szükségük. A medvék azonban pusztán bizonyítási vágyból nem emelgetnek nagy tárgyakat. Kellett valami ízletes jutalom is. A kísérletvezető egy kis földimogyorókrémet és némi száraz kutyaeledelt öntött le juharsziruppal. A csali úgy míködött, akár egy varázsital. A négy és fél mázsás grizzly vacsorát szimatolt. A 317 kilogrammos konténert könnyedén felborította, a 300 kilogrammos követ pedig egy mancsával odébb görgette… A kísérletet követő számítások szerint a konténer feldöntésénél a medve – arányaiban – több mint kétszer olyan erős volt, mint az ember, és több mint ötször olyan erős, amikor fél kézzel arrébb penderítette a követ.


  • A káposzta szaga
    Van egy anekdotaszámba menő történet a Yellowstone-régióból. Egy medve betört egy erdei házba, és valamennyi ételkonzervet felfeszítette. Kivételt csak tíz konzerv képezett, melyeket érintetlenül hagyott a romhalmaz közepén. Valamennyiben savanyú káposzta volt. A medve nem kért belőlük. Magunk naphosszat szaglászhatnánk a konzervdobozokat, nem éreznénk semmilyen illatot. A medvék azonban éreznek, de nem a bent lévő étel illatát a fémen keresztül, hanem azokat az illatmintákat, amelyek a csomagolási folyamat során kerültek a dobozok külsejére.



  • Alma vagy ember?
    A fekete medvék az elmúlt száz évben összesen 37 embert öltek meg egész Észak-Amerikában. &Uacutej-Mexikóban egy fogságban tartott medve túl agresszívvá vált. Megfékezéséhez az idomárja erőhöz nyúlt. Nem sok sikerrel. Az idomár már a földön feküdt kiterítve… amikor a medve hirtelen felhagyott a támadással. Az idomár felesége ugyanis odadobott egy sokkal érdekesebb tárgyat… egy almát.