Nyugodtan átaludt éjszakát követően az emberek emlékezete pontosabban megőrzi az előző nap emlékeit. A seregélyek memóriája is hasonlóan míködik és ez az idegrendszer vizsgálata során különleges lehetőséget ad a kutatóknak az agymíködés tanulmányozására – írták szakemberek a Journal of Neuroscience januári számában.
A fiatal kutatók 2003-ban kezdték vizsgálni az alvás szerepét a tanulásban. Egyetemisták a számítógép előállította beszédet pontosabban megismételték másnap, ha alhattak rá egyet. Évek múlva a munkacsoport azt is kimutatta, hogy az előző napon gyakorolt videojáték elemeit az egyetemi hallgatók emlékezetében az alvás határozottan rögzítette.
A tudományos kutatás során általában valamilyen állatkísérlet jelez érdekes biológiai jelenséget és azt igyekeznek a tudósok emberen is megismételni. Itt a fordítottja történt: a munkacsoport felnőtt madarakon tanulmányozta az emberi tanulás mechanizmusát.
A seregélyek hallása a madarászok szerint igen érzékeny és ezek az állatok kitínően figyelnek a külvilágból érkező hangjelenségekre. A madarakat arra tanították, hogy érzékeljék a ketrecükbe bejátszott hangok közötti különbséget.
Ha öt másodpercig ugyanazt a madárdalt hallották kétszer finom magvakat vehettek ki csőrükkel a ketrec alján lévő nyílásból: ez volt az "igen" jel. Ha ugyanannyi ideig két különböző hang csendült fel, az "tiltás" volt: ha csőrükkel belenyúltak a nyílásba, nem kaptak magot, hanem a madárketrec rövid időre elsötétült.
A seregélyeket különböző napszakokban tanították ennek a feladatnak a megoldására, majd később megismételték a madárdalpróbát. A madarak mindegyik csoportja jobban emlékezett a próba megoldására, ha közben alhattak is, mint akkor, ha mindez napközben történt.
"Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az alvás és a memória között valamilyen általános kapcsolat lehet a legkülönbözőbb gerinces állatokban" – állapította meg Daniel Margoliash, a Chicagói Egyetem ideggyógyász professzora.
