Az európai férfiak többsége az első közel-keleti földmívelők leszármazottja

Az európai férfiak többsége az első közel-keleti földmívelők leszármazottja, akik tízezer éve érkeztek a kontinensre, míg a nők felmenői a helyi vadászó-gyíjtögető közösségekben keresendők – derült ki egy nagyszabású genetikai kutatásból. A vizsgálat eredményei a PloS Biology legújabb számában láttak napvilágot.A földmívelés elterjedése volt a legfontosabb kulturális változás a modern ember történelmében: a bővülő élelemtermelés lehetővé tette a letelepedett életmódot, s a népesség létszámának növekedését. A mezőgazdaság a Közel-Keleten, a Mediterráneum keleti részétől a Perzsa-öbölig terjedő úgynevezett "termékeny sarlóban" született. Sokáig vita tárgya volt, hogy a földmívelés elterjedése a betelepülő farmerek révén valósult-e meg, vagy csupán a módszereket adták át az európai bennszülött vadászó-gyíjtögető közösségeknek.
A Leicesteri Egyetem kutatói Európa különböző térségeiben összesen 2574 férfi Y-kromoszómáját tanulmányozták, amely majdhogynem változatlanul "száll" apáról fiúra. Mivel az Y-kromoszóma igen keveset változik, ezek az eltérések mérhetők a véletlenül kialakuló genetikai mutációk révén. E "molekuláris óra" jelzi, hogy hogyan terjedt el bizonyos genetikai "minta" a Közel-Keletről.
A kutatásokat irányító Mark Jobling szerint az Y-kromoszóma legelterjedtebb változatára összpontosítottak, amelyet 110 millió férfi hordoz Európában.
"Délkeletről északnyugat felé terjedő gradiens (mennyiségi értékváltozás helytől függő mértéke) rajzolódott ki, amely &Iacuterországban csaknem 100 százalékos előfordulást jelentett. Azt figyeltük, hogyan oszlik meg ez a leszármazási vonal, mennyire változékony Európa különböző részein, s milyen idős" – magyarázta Mark Jobling.
Mint kiderült, az európai Y-kromoszómák több mint 80 százaléka közel-keleti eredetí.
Egy különálló vizsgálat, amely az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t kutatta, arra derített fényt, hogy az európai nők többsége származását a helyi vadászó-gyíjtögető közösségekre vezetheti vissza, amelyek a legutóbbi jégkorszak után népesítették be kontinensünket. Ez arra utal, hogy érdekes keveredés zajlott a korai Európában, amelynek feltérképezése további genetikai vizsgálatokat igényel.
"A jelek szerint a vadászó-gyíjtögető életmódról a földmívelésre való áttérés során a betelepülő farmerek jutottak előnyösebb pozícióba a bennszülött férfiakhoz képest, ha családalapításról volt szó. A földmívelők nagyobb vonzerőt gyakorolhattak a szebbik nem korabeli képviselőire" – összegezte Patricia Baleresque, a tanulmány első szerzője.