Egy harmincezer éve élt gyerek fogazata új megvilágításba helyezi az emberi evolúciót

Egy harmincezer éve élt gyerek fogazata új megvilágításba helyezi az emberi evolúciót – vélik a Bristoli Egyetem kutatói, akik vizsgálataikról az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Science) legújabb számában számoltak be.A gyerek igen jó állapotban fennmaradt csontvázát az 1990-es évek végén Portugáliában, a Lisszabontól 140 kilométerre fekvő Lapedo-völgy egyik mészkőbarlangjában fedezték fel a Bristoli Egyetem kutatói Joao Zilhao professzorral az élen. A tudósok neandervölgyi felmenőkkel rendelkező modern emberként kategorizálták a maradványokat, s a lelet felvetette a kérdést, hogy mennyire keveredhettek a neandervölgyi ember és a modern ember csoportjai, amikor utóbbiak Afrikából Európába érkeztek – olvasható az EurekAlert (http://www.eurekalert.org) címí tudományos hírportálon.
A korai modern ember, kinek anatómiai felépítése hasonlatos volt a ma emberéhez, körülbelül ötvenezer évvel ezelőtt jelent meg. Sokáig az volt az általánosan elfogadott nézet, hogy azóta alig változott a humán biológia. Amikor pedig az olyan késő archaikus emberek biológiájáról van szó, mint amilyen a neandervölgyi, általában a ma élő népességhez hasonlítják őket. A kutatók eközben teljesen figyelmen kívül hagyják a korai Homo sapienst, aki időben közel volt a neandervölgyi emberhez.
Ebből kiindulva egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek Joao Zilhao professzor is tagja volt, újból megvizsgálta a gyermek fogazatát (az összes tejfogát és csaknem az összes maradandó fogát), hogy kiderítse, mennyiben különbözik vagy hasonlít a neandervölgyi ember, a késői pleisztocén korban (12 ezer évvel ezelőtt) élt ember és a modern ember fogazatához.
A kutatók a mikrotomográfia (mikrorétegfelvétel) módszerét alkalmazták, a fogazat fejlődésének különféle stádiumait vizsgálva. Ugyancsak elemezték a fogzománc, a korona anyagát alkotó dentin, valamint a fogcsatornát kitöltő pulpa dentis (fogbél) arányait.
A vizsgálatok szerint a metszőfogak fejlődésükben viszonylag visszamaradtak az őrlőfogakhoz képest. Mi több, a metszőfogakban magasabb volt a dentin és a fogbél aránya, mint a modern ember esetében, viszont vékonyabb fogzománcréteg borította a koronát. A harmincezer éve élt gyermek fogazatának paraméterei megegyeztek a neandervölgyi emberével, s különböztek mind a késő pleisztocén korban élt emberétől, mint a ma élő emberekétől.
Joao Zilhao professzor szerint az eredmények ugyanabba az irányba mutatnak, mint a korai modern ember más európai lelőhelyeken fellelt maradványainak vizsgálata során nyert adatok.
"A 30-40 ezer évvel ezelőtt élt korai modern ember még nem volt teljesen ’modern’. Az emberi evolúció folytatódott" – magyarázta Joao Zilhao professzor.