Sziklasír-komplexumot fedeztek fel Szakkarában

Egy több mint 2500 éves, több teremből és folyosóból álló sziklasírt fedeztek fel egyiptomi régészek a szakkarai lépcsős piramis közelében.Záhi Havvász, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője szerint a sír a 26. dinasztia idejéből (időszámítás előtt 664-525) származik. Havvász szerint a Dzsabál Rász al-Dzsiszr neví területen talált sírt újabb temetések alkalmával többször felnyitották, ki is fosztották, legutóbb az időszámításunk szerinti 5. században.
A régészek a sírkamrákban több csontvázat, agyagedényeket, mumifikálódott sólymokat és építési törmeléket találtak. Az egyik kamrában egy hét méter mély ásott gödörre bukkantak, amelynek funkciója egyelőre ismeretlen a régészek számára.
A Kairótól 20 kilométerre délre fekvő szakkarai nekropolisz az ókori Egyiptom egykori fővárosának, Memphisznek az ősi temetkezési helye. A 7 kilométer hosszú ókori temetőt mintegy három évezreden át használták, uralkodók és alattvalóik egyaránt temetkeztek itt. Uralkodókat a II. dinasztia korától a XIII. dinasztiáig temettek ide, közülük a leghíresebb Dzsószer fáraó, akinek lépcsős piramisa Kr. e. 2650 körül épült.
A régészek szerint Szakkara az egyik leggazdagabb archeológiai lelőhely, s az ókori kincsek java részét még mindig a sivatagi homok rejti.
Az óegyiptomi középosztály életéről szolgál újabb adalékkal az a két 2500 éves sziklasír, amelyet a közelmúltban fedeztek fel a szakkarai nekropolisz bejáratának közelében.
A temetkezések a XXVI. dinasztia korából származnak, amelynek uralkodói Kr.e. 664 és 525 között igazgatták a Nílus-menti birodalom sorsát.
"Ezek a sírok eredetileg középosztálybeli óegyiptomi famíliáknak szolgáltak végső nyughelyül, ám a nevük nincs feltüntetve. A későbbiekben a sziklasírokat többször ’újrahasznosították’, így rengeteg új információval szolgáltatnak a korabeli temetkezési szokásokról és hitvilágról" – hangsúlyozta a feltárásokat irányító Záhi Havvász, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője.
Az egyik temetkezés a legnagyobb, Szakkarában eddig feltárt komplexum: több helyiségből és folyosóból áll, amelyek a sziklában vájt csarnokhoz kapcsolódnak.
"Nem számítottunk arra, hogy új sírokat fedezünk fel ezen a területen. A leletek azt bizonyítják, hogy Szakkara jelentősége túlmutat az Óbirodalmon, ahol nem csupán a korai dinasztiák alatt temetkeztek. A most feltárt sírok sokat elárulhatnak a XXVI. dinasztia koráról is" – mutatott rá Záhi Havvász.
Bár a sírokat többször feltörték, a római kor végén pedig kirabolták, számos koporsót, több emberi csontvázat, agyagedényeket, s mumifikálódott állatokat, köztük sólymokat fedeztek fel a régészek.
"Háborítatlan sírok nagyon nagy ritkaságnak számítanak egy ilyen jól ismert nekropoliszban, mint a szakkarai. Ennek ellenére a Szakkara még számos titkot rejt" – jegyezte meg Egyiptom főrégésze.
A Kairótól 20 kilométerre délre fekvő szakkarai nekropolisz az ókori Egyiptom egykori fővárosának, Memphisznek az ősi temetkezési helye. A 7 kilométer hosszú ókori temetőt mintegy három évezreden át használták, uralkodók és alattvalóik egyaránt temetkeztek itt. Uralkodókat a II. dinasztia korától a XIII. dinasztiáig temettek ide, közülük a leghíresebb Dzsószer fáraó, akinek lépcsős piramisa Kr. e. 2650 körül épült.