Az ausztrál kormány az Antarktisz közeli Macquarie-sziget kártevőinek kiirtása mellett döntött, miután a 19. században betelepített nyulak a természeti világörökséghez tartozó sziget létét fenyegetik.A jövő májusban esedékes kampányra 12 vadászt és 11 vadászkutyát küldenek a Tasmániától 1500 kilométerre délkeletre fekvő, alig 5 kilométer széles és 34 kilométer hosszú szigetre. Ez lesz a világ legnagyobb, a Déli-sarkvidékhez közeli irtó hadjárat, amelynek során 60-100 ezer nyúltól próbálják megtisztítani a szigetet.
A 24 millió ausztrál dollárba (4,1 milliárd forintba) kerülő akció részeként többek között 300 tonna mérgezett csalétket szórnak szét a szigeten. Az ottani téli hónapokban kezdődő vadászatra hat angol springer spánielt képeztek ki, amelyek a nyulakat felkutatják, a tengeri madarakat és pingvineket azonban figyelmen kívül hagyják.
Két kutyát már teszteltek a szigeten, a problémát mindössze az jelentette számukra, hogy a sok nyúl miatt nem tudták eldönteni, melyik rágcsálót kövessék.
A nyulakat 1878-ban élelmezési céllal fókavadászok honosították meg a szigeten. Száz évvel később már olyan rengetegen voltak, hogy végveszélybe került miattuk a növényvilág.
Az ausztrál hatóságok ezért halálos vírust terjesztő tetveket vetettek be ellenük. A 130 ezres állomány a nyolcvanas évek közepére 20 ezer alá csökkent, a korábban főként nyúllal táplálkozó macskák – amelyeket ugyancsak az ember hurcolt be a szigetre – viszont rászoktak az őshonos madarakra.
1985-ben ezért macskairtó hadjárat indult. Az utolsó példány 2000-ben pusztult el, a nyulak azonban megint elszaporodtak, és újra hatalmas pusztítást vittek végbe az Ausztrália és az Antarktisz között félúton fekvő szigeten, a királypingvinek legfontosabb költőhelyén, amely 1997 óta szerepel a természeti világörökségek listáján.
