A rulett reneszánsza

Ha szerencsejátékkal szeretnénk pénzt keresni, akkor nem árt közelebbről megismerni annak míködését. Megtanulhatjuk a trükköket, sőt megpróbálhatunk szabályosan csalni is. Kis logikával még a ruletten is lehet esélyünk.A rulett sokáig tiltott játéknak számított Kelet-Európában, és nyugaton is csak a néhány kaszinóban nyílt lehetőség a szerencse ilyetén megkísértésére. A rendszerváltás után tucatnyi kaszinó nyílt hazánkban, majd a gombamód szaporodó elektronikus játéktermekben megjelentek a rulettgépek. A rulett misztikája eltínt, bárki kipróbálhatta a szerencsejátékok királyát. Mi az oka a játék fantasztikus népszeríségének? Léteznek biztosan nyerő módszerek? Lehet-e csalni?

A rulett eredete nem teljesen tisztázott, de az biztos, hogy Európában először Franciaországban terjedt el. A legvalószíníbb az, hogy a játék a XVII. századi francia fizikus-matematikus, Blaise Pascal találmánya. A játék mind matematikai, mind pedig fizikai szempontból szinte tökéletes alkotás.

A rulettkerék egy kitínően csapágyazott, forgó keményfa korongból áll, mely az álló tányérba illeszkedik. A forgórész 37 (Amerikában 38) számozott zsebet tartalmaz. A nyerőszám kisorsolásához a krupié a hengert kis sebességgel megforgatja, és ugyanakkor a golyót a hengerrel ellentétes irányban a tányér peremes szélén indítja el. A golyó mozgásának kiszámíthatatlanná tételéhez az ügyesebb krupiék még meg is pörgetik a kis elefántcsont golyót, mely 15–30 másodpercig a perem mentén köröz. Mikor a golyó sebessége annyira lecsökken, hogy a súlyából származó erő nagyobb lesz a centrifugális erőnél, a golyó spirális pályán megindul lefelé. A tányérba helyezett terelőrombuszok szintén a mozgás kiszámíthatatlanságát célozzák.

A sebességét vesztett golyó végül a számokhoz érkezik, és a számokat elválasztó úgynevezett kenuk közül kettő között landol, kijelölve a nyerőszámot. Az, hogy a golyó érkezésekor a kenukkal ellentétes irányban mozog, az ütközést élesebbé teszi, a golyó kisebb ugrásai a játékosok körében tovább növelik az izgalmakat. A játékosok dolgát tovább nehezíti, hogy a piros és fekete számok váltakozva követik egymást (egy helyen megszakítva a zöld nullával), a kicsi-nagy, páros-páratlan számok viszonylagos szétszórtsága is mind az úgynevezett egyszeres tétek kiszámíthatatlanságát célozzák.

A rulett matematikája

A játékosok a „nincs több tét” bejelentés elhangzásáig tehetik meg tétjeiket, azaz megjelölhetnek egy olyan számcsoportot, amelyben tippjük szerint a későbbi nyerőszám is benne foglaltatik. Minél több számból áll a tipp, annál kevesebb lesz a nyeremény. A rulett 37 számot tartalmaz (0–36), de a nyeremény kiszámításánál csak 36 számmal számolnak. A 36 sok számmal osztható (1,2,3,4,6,9,12 és 18), így sokféle tétre nyílik lehetőség. Ha a játékos egy számra tippel, nyereménye tétjének harminchatszorosát kapja vissza (a téten kívül harmincötszörös), ha zsetonjával két számot jelöl meg tizennyolcszoros a visszakapott pénz. A másik véglet, ha tizennyolc számból álló halmazt tesz meg (páros-páratlan, kicsi-nagy, piros-fekete), a tét kétszeresét kapja vissza – ezért hívják ezeket egyszeres téteknek, mert a tét visszakapásán kívül egyszeres a nyeremény.

Ha nem lenne a nulla, a játékosok átlagosan visszakapnák tétjeiket. A játék azért zseniális, mert az egyetlen hozzáadott számmal a kaszinó látszólag elhanyagolható 2,7%-os előnyre tesz szert, de ez elegendő a hosszú távon való biztos nyeréshez. Ráadásul a hagyományos játékban, ha nulla jön ki, az egyszeres tétek fele veszik csak el, így az ide tett tétek 98,6%-a visszajut a játékosokhoz (nem a játékosok zsebébe, mert ők többnyire újra játszanak a nyereménnyel). Mivel a játékosok is gyakran nyernek, nagyon nehéz abbahagyni a játékot, így végül sokan veszítik el a teljes magukkal hozott pénzt.

Van-e nyerő szisztéma?

Sokan találtak már ki nyerő szisztémákat, de ki kell ábrándítanom az olvasót. Amennyiben a rulettszámok sorsolása teljesen véletlenszerí, a játék legyőzhetetlen. A legismertebb álnyerő módszer a Martingale által a XVIII. században kitalált duplázás. Első ránézésre valóban nem lehet veszíteni. A játékos feltesz egy egységet egyszeres tétre, mondjuk pirosra. Ha nyer, újra kezdi a módszert. Ha nem, a tét kétszeresével próbálkozik ismét, és addig duplázza a tétet, amíg egyszer nem nyer. Ekkor ez az egy nyereség fedezi az összes korábbi veszteséget, és még egységnyi nyereséget is biztosít. A módszernek egyetlen hibája van: a játékosok pénze nem végtelen és a tétek is maximáltak. Gondoljuk csak végig: mondjuk mindössze napi ezer forintot akarunk ilyen módon nyerni. Ha bankban tartjuk pénzünket 10% kamatra, akkor 3,65 millió forint hoz ennyit. Tehát ennél nagyobb összeg mozgatása esetén a kamatveszteség nagyobb. Tegyük fel, hogy egymillió forint van a zsebünkben (ez eleve 300 forint kamatveszteség egy napra), és ezzel szeretnénk ezret nyerni. Ha a kamatveszteséget is pótolni akarjuk, tizenháromszor kell egymás után száz forintot nyernünk. Nézzük meg, ennyi pénzzel milyen hosszú vesztő szériát bírunk ki! A táblázat mutatja, mekkora összeget kell mozgatnunk, ha nem jönnek be tippjeink (az automaták szabályainak megfelelően a nullát is vesztő számnak véve).

A pörgetés száma    A most felrakott tét Ft    Az eddig felrakott összes tét Ft    Nyerés valószínísége    A vesztés esélye
1    100    100    48,65%    1 : 1
2    200    300    24,98%    1 : 3
3    400    700    12,83%    1 : 7
4    800    1 500    6,59%    1 : 14
5    1 600    3 100    3,38%    1 : 28
6    3 200    6 300    1,74%    1 : 54
7    6 400    12 700    0,89%    1 : 106
8    12 800    25 500    0,46%    1 : 207
9    25 600    51 100    0,24%    1 : 403
10    51 200    102 300    0,12%    1 : 784
11    102 400    204 700    0,06%    1 : 1527
12    204 800    409 500    0,03%    1 : 2974
13    409 600    819 100    0,02%    1 : 5792
14    erre már nincs pénzünk
 
Látható, annak esélye, hogy tizenharmadszorra sem nyerünk, csaknem elhanyagolhatónak tínik. Valóban? Ahhoz, hogy az 1300 forintot megnyerjük, tizenháromszor kell egymás után megismételnünk a mutatványt. Ekkor már a vesztés esélye tizenháromszoros, azaz 1:446. Ez már nem tínik olyan kicsinek. Ha minden nap meg akarjuk nyerni a magunk ezer forintját, akkor komoly esélyünk van arra, hogy egy napon 819 ezer forintot vesztünk. 55% annak az esélye, hogy ez a gyászos nap egy éven belül bekövetkezik, és szinte biztos, hogy három éven belül egyszer elúszik az egész pénzünk. Nem valószíní, hogy addig apránként összehozzuk a veszteségre valót.

A rulettnél, mint az élet más területein, tervet kell készítenünk arra, hogy mennyit akarunk nyerni, és mekkora az az összeg, amelynek elvesztése még nem jelent problémát. Mivel minden körben átlagosan elveszítjük tétjeink csaknem három százalékát, arra kell törekednünk, hogy minél kevesebb körben játsszunk. Ha például pénzünket meg akarjuk duplázni, a legegyszeríbb az egészet egyszerre feltenni egyszeres tétre. Ha pénzünk százszorosa a cél, tegyük az egészet egy számra, majd ha nyerünk, az egész nyereményt egy tucatra rakva próbáljuk triplázni.

&Uumlgyeskedések, csalások

Vannak azonban, akik kockázat nélkül is tudnak nyerni. A legegyszeríbb, ha megpróbáljuk kihasználni a kaszinók által kínált akciókat. Pár éve egyik kaszinónk minden látogatónak felkínálta, hogy az első tízezer forintos tétjét megfejeli egy azonos értékí grátisz zsetonnal, azaz a játékos tízezret kockáztatva húszezres tétnek megfelelő nyereményhez juthatott. Az egyetlen kikötés az volt, hogy a tétet a számtáblán kellett elhelyezni, azaz a kisebb kockázatot jelentő egyszeres tétek és tucatok nem voltak megjátszhatóak ilyen módon. E sorok írója baráti társaságával rendszeresen fosztogatta az adott intézményt. Pontos terv szerint helyeztük el tétjeinket lefedve a teljes számskálát. Voltak jobb, és voltak rosszabb számaink, de bárhol is állt meg a golyó, valamit mindig nyertünk. Persze az akciós zsetonok elfogytával sürgősen távoztunk, és a kaszinó nemigen tudott tenni ellenünk. Mindenesetre a hidegbüfé kezdeti lazacos szendvicseit bosszúból pár nap után ropira cserélték, de ez a veszteség belefért a költségvetésünkbe. Tíz játéknap alatt több mint egymillió forintot vittünk el, ami fejenként csaknem százezres osztalékot jelentett.

A másik biztos módszer, ha közelítőleg ki tudjuk számítani, hova érkezik majd a golyó. 2000-ben jelent meg egy könyvem, melyben felvetettem: a számítástechnika akkori szintjén megfelelő technikai háttérrel már megoldható, hogy használható becslést kapjunk a nyerőszámra. A novellában egy informatikus hölgy kis kameráját retiküljében rejtette el. A krupié megpörgette a rulettkereket és elindította a golyót. Ezután 15–30 másodperce volt hősünknek az akcióra. A rejtett számítógép kimérte a kerék és a golyó sebességét, és a két mozgás egymáshoz viszonyított fázisát, majd a lány mobiltelefonjára küldte a tippet. A játékosnak még volt pár másodperce, hogy a várható nyerőszámot és környékét megjátssza. Több mint három évvel a könyv megjelenése után három kalandor több mint félmilliárd forintnak megfelelő fontot nyert a londoni Ritz kaszinójában. Egyikük, egy hölgy, retiküljében rejtette el a lézerszkennert, mely a rulettkereket pásztázta. A számítógép a pörgetés alatt gyors tippet készített a nyerőszámra, melyet a hölgy mobiltelefonjára küldött. A kaszinó két nap múlva vette észre a trükköt, de a már elvesztett összeget nem tudták visszaszerezni. Szabályzatuk nem tiltotta az elektronikus eszközök használatát, és csak a golyó mozgásának befolyásolása minősült volna csalásnak. Mivel a társaságban volt magyar is, felmerült a lehetőség, hogy könyvemből vették az ötletet. Hogy így volt-e? Sohasem fogom megtudni. Mindenesetre én is nyertem az ügyön: miután a bulvársajtó felkapta a hírt, könyvem addig eladatlan példányait (volt jó néhány) napok alatt szétkapkodták, és a gyors új kiadás is elfogyott.

Ha &Oumlnnek ilyen technikai varázslatra nincs is módja, azért előfordulhat, hogy nem a véletlen adja a nyerőszámot. A mechanikus rulettgépeknél a golyó kilövését sírített levegővel végzik. Itt –ellentétben az élő krupiék által kezelt berendezésekkel – a rulettkerék forgási iránya nem változik pörgetésenként, és a golyó kilövési sebessége is gyakorlatilag állandó. &Iacutegy a kerék sebességét egy program véletlenszeríen változtatja biztosítva azt, hogy ne lehessen kiszámítani az eredményt. Néha előfordul – különösen, ha a rulettasztal nincs megfelelően vízszintezve – hogy ez a véletlenszeríséget biztosító program nem míködik. Ha felismerjük a helyzetet, párszáz forintos tétekkel is milliókat nyerhetünk. Az üzemzavar csalhatatlan jele, ha a nyerőszámok egymáshoz viszonyított helyzete viszonylag állandó. Legalább 20 pörgetésen át figyeljük a gépet, mielőtt bármilyen megállapításra jutnánk. Egy kis segítség: az alábbi táblázat a számok a rulettkeréken való elhelyezkedését mutatja. A nyerőszámok sorrendjét a táblázat szerint átkonvertálva (a nullán való áthaladáskor 36-ot hozzáadva) könnyen észrevehetjük az üzemzavart.

A játék mind matematikai, mind pedig fizikai szempontból szinte tökéletes alkotás.
A rulettnél, mint az élet más területein, tervet kell készítenünk arra, hogy mennyit akarunk nyerni, és mekkora az az összeg, amelynek elvesztése még nem jelent problémát.
Tíz játéknap alatt több mint egymillió forintot vittünk el, ami fejenként csaknem százezres osztalékot jelentett.

    árvák (orph.)    kis széria    árvák (orph.)
szám    17    34    6    27    13    36    11    30    8    23    10    5    24    16    33    1    20    14    31    9
pozíció    8    9    10    11    12    13    14    15    16    17    18    19    20    21    22    23    24    25    26    27
    nagy széria           
szám    22    18    29    7    28    12    35    3    26    0    32    15    19    4    21    2    25           
pozíció    28    29    30    31    32    33    34    35    36    0    1    2    3    4    5    6    7           

Példa: a nyerőszámok sorrendje    17,  10,  14, 0,        6,   10,  22, 35, 25,      8,    22.
A számokhoz tartotó pozíciók        8,   18,  25, 0(36), 10, 18,  28, 34, 7(43), 16,   28
A pozíciók növekménye                    10,   7,  11, 10,        8, 10,   6,    9,     9,     12. ami viszonylag egyenletes (10+/-3). A következő nyerőszám tehát az utolsó számtól 10 pozíciónyira, azaz a 32 környékéről lesz, tehát a 3-26-0-32-15-19-4 számokat kell megjátszani. Ugyancsak árulkodó jel, ha a kis széria és a nagy széria szabályos időközönként követi egymást, vagy az egyik alig fordul csak elő. Viszont ne vonjunk le következtetéseket a gépre egy piros vagy fekete sorozatból. Mivel ezek a számok felváltva követik egymást, ilyen sorozat kialakulása csak a véletlen míve, így a következő nyerőszámra vonatkozóan semminemí információt nem tartalmaz.

Ez a módszer azonban csak akkor lesz eredményes, ha a mechanikus rulettgép nem míködik tökéletesen (jó gépnél nem látunk ilyen szabályosságot). Ahhoz, hogy kifogjunk egy ilyen gépet, hatalmas szerencse kell. Talán ezért hívják a rulettet szerencsejátéknak.