Hrisztoforov: Hitler maradványait Andropov utasítására semmisítették meg

Hitler maradványait az Oroszországban őrzött koponyatöredék és állkapocs kivételével 1970-ben elégették és egy folyóba dobták Jurij Andropovnak, a KGB akkori vezetőjének titkos terve alapján – mondta el hétfőn az Interfax hírügynökségnek Vlagyimir Hrisztoforov, a KGB-utód Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) archívumainak vezetője.Andropov 1970. március 13-i keltezéssel feljegyzést írt a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottságának, amelyben célszerínek minősítette Hitler, felesége, Eva Braun, valamint a Goebbels-család földi maradványainak megsemmisítését. Az Archívum fedőneví terv célja az volt, hogy megsemmisítsék a "Magdeburgban 1946. február 21-én, a helyőrségi telepen, a Westendstrasse 36. számú ház közelében eltemetett háborús bínösök maradványait" – közölte Hrisztoforov.
Az 1970. április 4-én elvégzett munkáról két akta született: az egyik a nevezettek exhumálását, a másik a maradványok fizikai megsemmisítését rögzíti. Az utóbbiban egyebek között az áll, hogy "a maradványok fizikai megsemmisítését a Magdeburgtól 11 kilométerre lévő Schönebeck térségében nyílt tízön való elégetéssel, majd a hamunak…a Bideritz folyóba való szórásával végezték el" – mondta Hrisztoforov.
A levéltáros hozzátette, hogy Adolf Hitler, felesége, Eva Braun, valamint a Goebbels-család tagjainak 1945 májusában megvizsgált maradványait a 3. hadsereg elhárítási egységének (Szmers) áthelyezésével kapcsolatban 1945 júniusában Rathenow város közelében egy erdőben temették el újra, a helyet részletesen leírták és bejelölték térképen.
Később, 1946. február 21-én a Németországban állomásozó szovjet megszálló erők Szmers-főnökének utasítására Magdeburgban egy katonai telep területén temették el a maradványokat, ahol akkor a 3. hadsereg Szmers-osztálya volt. &Aacutem 1970 márciusában olyan döntés született, hogy a helyőrségi telepet átadják a német hatóságoknak.
Hrisztoforov véleménye szerint Andropov döntését a KGB és az SZKP Központi Bizottságában uralkodó aggodalom diktálta, az, hogy Hitler temetkezési helye hívei körében kegyhellyé válhat. Amíg a sírok a szovjet helyőrségi telepen voltak, helyüket titokban lehetett tartani, és meg lehetett akadályozni, hogy illetéktelenek a közelükbe férkőzzenek. Az egység áthelyezésekor azonban úgy döntöttek, hogy a fasiszta vezért nem temetik el újra, hanem elégetik maradványait.
Az FSZB levéltárainak vezetője úgy vélte: a döntés megalapozott volt, hiszen azok mellett, akik a második világháború történelme iránt érdeklődnek, léteznek olyanok is, akik változatlanul a fasiszta ideológia hívei – mint mondta, sajnos még Oroszországban is -, és nem lett volna helyes alapot teremteni valamiféle kultusznak.