Sztálin rajzaival “díszített” rajzok kerültek elő Oroszországban

Sztálin megjegyzéseivel, rajzaival és aláírásával “díszített” képzőmívészeti reprodukciók kerültek elő egy magángyíjteményből és hamarosan megtekinthetők lesznek a moszkvai Gelman Galériában.Az akttanulmányok erdetijei neves XIX. századi orosz festők – Repin, Szurikov és mások – mívei, és jelenleg a moszkvai Tretyakov Képtárban, valamint a szentpétervári Russzkij Múzeumban őrzik ezeket.
Az izmos, fiatal férfiakat és néhány öreg embert ábrázoló aktrajzok reprodukciói egy vörös bársonnyal borított mappában kerültek elő egy magángyíjtőtől, akiről csak annyit hoztak nyilvánosságra, hogy valaha köze volt a KGB-hez. Hogy a rajzok hogyan kerültek Sztálin kezébe, majd a gyíjtőhöz, nem világos, egyértelmí azonban, hogy soha nem voltak állami gyíjteményben. Szakértők a Moszkovszkij Komszomolec címí lapnak elmondták, hogy Sztálin dácsájában nagyon sok minden volt, így alighanem onnan kerülhettek elő.
A diktátor az egyik aktképen pirossal például beszínezte a modell nemi szervét, egy öreg embert ábrázoló portréra sírí rácsot rajzolt. Egy harmadikon szovjet divatú alsónadrágba öltöztette az ábrázolt férfit, s a lapra ráírta: "Meztelen fenékkel ne ülj kőre. Menj a komszomolba és a munkások egyetemére. Adjanak ki a fiúnak gatyát. Sztálin".
Egy további rajzra azt írta: "Egy töprengő bolond rosszabb 10 ellenségnél", egy másikra pedig ezt: "Csak fél a naptól? Egyszeríen gyáva!"
Egyesek szerint amolyan gondolattöredékek ezek, amelyeket a Sztlin által ismert emberekkel való hasonlóság idézett fel a diktátorban. Mindenesetre az írásszakértői vizsgálatok megerősítették, hogy a kézírás és az aláírások valóban Sztálintól származnak. Hogy mindezt tréfásnak szánta vagy csupán a mély cinizmus munkált benne, nem tudni, de bizonyos, hogy nem a nyilvánosság számára készültek. Nyilvánvaló viszont belőlük – és elemzésre vár – a diktátor mély érdeklődése a férfiúi test és a nemi szervek iránt, amely egyesek szerint utalhat látens homoszexualitásra, de homofóbiára is.
A Gelman Galéria egyébként Moszkva egyik legtekintélyesebb galériája, tulajdonosa és vezetője, Marat Gelman – aki több kortárs mívészettel foglalkozó múzeumban is vezető szerepet tölt be – Alekszandr Gelman, a szovjet időszak úgynevezett termelési dráma mífaját megteremtő és sikerre vivő író fia.