Szergej Kirov, az egész Szovjetunióban igen népszerí bolsevik politikus 1934. december 1-i meggyilkolásának 75. évfordulója alkalmából újabb, eddig titkos iratokat szabadítottak fel, de ezekből sem derült fény arra, hogy vajon Sztálin tetette-e el láb alól politikai vetélytársát, vagy egyik szeretőjének féltékeny férje ölte meg.Szakértők szerint semmi bizonyíték nincs arra, hogy Sztálin gyilkoltatta volna meg Kirovot, de az sem bizonyos, hogy egy féltékeny férj lőtte le: a titok felderítéséhez politikai akarat és bínügyi szakértők munkája lenne szükséges.
A Szergej Kosztrikov néven született Kirov 1904-ben csatlakozott az Orosz Szociáldemokrata Munkáspárthoz, 1917 után harcolt a polgárháborúban, majd 1920-tól gyors karriert futott be a kommunista pártban. Sztálin 1926-ban azzal ismerte el lojalitását, hogy a leningrádi városi és területi pártbizottság élére állította.
Az igen vonzó személyiségí Kirov népszerívé vált Leningrádban, majd az egész országban. Ma is 10 város és számtalan utca, tér őrzi nevét, a rendszerváltás után egyedül a Kirov színházat nevezeték el ismét Mariinszkijnek, s csak egyetlen város próbálja visszavenni korábbi nevét. Még azt is megbocsátották neki a príd Szovjetunióban, hogy nem volt híséges férj: gyengéd kapcsolatok fízték többek között a Mariinszkij színház több balerinájához.
Kirovot 1934. december 1-jén egy Leonyid Nyikolajev neví férfi lőtte le, állítólag a Szmolnij folyosóján. Nyikolajevet elbocsátották állásából, panaszos leveleket írt mindenhová, és mindenáron találkozni akart Kirovval, akinek állítólag a feleségével – a Szmolnij titkárnőjével, Milda Dranunéval – is viszonya volt. Nyikolajev a helyszínen véget akart vetni életének, de letartóztatták, s alig egy hónappal később ítélet nélkül kivégezték.
Általános vélekedés szerint Kirov meggyilkolására Sztálin adott utasítást, mert veszélyes vetélytársat látott benne, majd a gyilkosságot a tisztogatások és politikai repressziók fokozására használta fel.
Valerij Osztrovszkij szentpétervári történész-politológus a Komszomolszkaja Pravda címí lap kérdésére azonban elmondta: nincs bizonyíték arra, hogy a párt XXVII. kongresszusán, 1934 elején Kirov Sztálin vetélytársává vált volna. Csak a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán, 1961-ben, a személyi kultusz Hruscsov általi leleplezésének folyamán merült fel, hogy Sztálin adott volna parancsot Kirov meggyilkolására.
Tatyjana Szuharnyikova, a szentpétervári Kirov Múzeum igazgatója, aki a titkos anyagokat is tanulmányozhatta, az Interfax hírügynökségnek elmondta, hogy a most nyilvánossá vált iratokban sincs utalás arra, hogy Sztálin utasítására eliminálták volna Kirovot, de a diktátor kihasználta a történteket. "Leningrád lakossága 1935 első félévében 35 ezer fővel fogyatkozott meg, s ekkor kezdődtek meg a tömeges repressziók, kivégzések és a btk. módosításai" – mondta.
Szuharnyikova szólt a nyomozás eddig kevéssé ismert adatairól, s úgy vélte: az 1934-ben történtek feltárásához nem elég a történészek munkája. "A tisztázáshoz politikai szándék szükséges, mert kizárólag a Szövetségi Biztonsági Szolgálat és a bínügyi nyomozó szervek képzett szakértői deríthetnék ki, mi történt valójában" – mondta.
