Az ellentétek vonzzák egymást – a majmoknál is

Az emberszabásúak után legnagyobb majomfaj, a mandrill úgy választ párt, hogy a másik génjei eltérjenek a sajátjaitól, így biztosítva egészséges és erőteljes utódok születését.Mivel a mandrill viszonylag közeli rokona az embernek, a felfedezés alátámasztani látszik azt a vitatott elméletet, amely szerint az emberek is a különböző genetikájú partnerekhez vonzódnak a leginkább.
A nagy-britanniai Durhami és Cambridge-i, valamint a franciaországi Montpellier-i Egyetem tudósítói a közép-afrikai Gabon kutatóival míködtek együtt a vizsgálat során. &Oumlsszesen mintegy 200 gaboni mandrill vérét és szaporodási szokását elemezték.
Bár nem teljesen tisztázott, hogy a nőstények honnan tudják, melyik hím génjei egészítik ki a leginkább a sajátjaikat, a kutatók úgy vélik, hogy szaglásuk segítheti őket ebben. Mivel saját testszagukat ismerik – azt részben génjeik határozzák meg -, kiszimatolják azokat a hímeket, amelyek testszaga különbözik a sajátjukétól, azt sejtetve, hogy genetikájuk is eltér – írták a kutatók a Journal of Evolutionary Biology címí szaklapban a ScienceDaily tudományos hírportál (www.sciencedaily.com) ismertetése szerint.
A szaglás lehetséges szerepén kívül a kutatók valószínísítik, hogy a nőstény mandrillok szelektív megtermékenyítést is alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a nőstény több hímmel párosodik ugyan, de szervezete elutasítja a hasonló genetikájú hímek spermiumait, csupán az eltérőeket "választja ki".
Jo Setchell, a Durhami Egyetem antropológusa – és egyben a kutatás vezetője – szerint eredményeik nagyon izgalmasak, és ez az első alkalom, hogy a genetikai összeférhetőségre történő szelekciót sikerült kimutatni egy olyan fajnál, amely nagy létszámú, több hímből és nőstényből álló csapatokban él.