Labirintus a város alatt

A körülbelül 800-850 évvel ezelőtt, a vörösfenyőkkel borított Várhegyre betelepülők nem sejtették, mi is rejtőzik a lábuk alatt. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy miért nem a sokkal magasabban fekvő Gellért-hegyet választották. Ennek három oka is volt: Utóbbiban nincs ivóvíz (csak a Duna szintjén), sokkal kisebb a beépíthető terület, és az 1400-as évekig nem volt olyan fegyver, amellyel hatékonyan lehetett volna a távol, és magasan lévő várfalat ostromolni.

A házak építése közben – valószínûleg a kútásások során – a kemény, 4–12 m vastag mészkőpaplan áttörése után találták meg a lakók a kis gömbfülkéket, amelyek a jégkorszak végén felfakadó meleg vizek/hévizek hatására alakultak ki a könnyen málló, puha márga és mészkő határán. A vári lakók ezeket az apró, kis belmagasságú üregeket tágították a márga kitermelésével, amiket először csak termény tárolására, majd a kora középkortól lépcsőket építve óvóhelyeknek, búvóhelyeknek is használták. Tûzvészekben és ostromokban igen jó szolgálatot tettek. Ekkor már a legtöbb barlangüreg falazott oldalfalakkal volt ellátva a márga kipergésének megakadályozására, padlóját keményítették, hogy belmagassága megfelelő legyen. A legtöbb vári házhoz tartozott legalább egy ilyen kis üreg.

Az 1800-as években, a budai hegyekben pusztító filoxéra járvány kipusztította a szőlőket, és a barlangok ez után a feledés homályába vesztek. Kalandorok, bûnözők tanyája lett. Ez időből származik egy kedves is történet két fiatalemberről, akik bérbe véve az egyik barlangot az elöljáróságtól, abban gombát termesztettek:
Egyik éjjel munka közben mintha egy „szellem" ment volna el mellettük a sötétben. A nem kis ijedelem után, magyarázatot keresve, találtak a háromszintes pince- és barlangrendszer egy másik helyiségében egy díszgombát és egy hajpántot. Kiderült, hogy csak a várőrség egy katonája és egy szobalány tartotta lent rendszeresen légyottjait.

Az 1930-as évek végéig a barlangokat senki sem használta, elhanyagolt, szeméttel teli üregek voltak csupán.
Híres geológusunk, KadicĄ Ottokár 1932-től a barlang kutatásának és feltárásának szentelte életét. Először 1935-ben 10 üreg egybenyitásával a Szentháromság utca alatt lévő rendszert mutatták be a nagyközönségnek, de ismerve az akkori német vezetést, a hírszerzés jelentette, hogy valószínûleg háborús helyzet alakulhat ki. &Iacutegy a vár (azaz a kormányzói negyed) alatti barlangok összekötését és óvóhellyé való alakítását rendelte el az akkori Honvédelmi Minisztérium.

Ekkor a várban székelt minden vezetési funkciót ellátó intézmény: a Honvédelmi, Belügyi, Külügyi, Pénzügyi, Vallás és Közoktatási Minisztérium, Vezérkari főnökség, Honvéd főparancsnokság, Székesfőváros elöljárósága, Miniszterelnökség, Püspöki Hivatal, Magyar Nemzeti Bank, &Aacutellami Nyomda és a palotában maga a kormányzó, Horthy.
Sőt az &Uacuteri utca alatt kiépült egy 200 ágyas földalatti segélykórház a katonák és civilek részére. (Független vízellátás, fûtés, konyha, mûtő, segélynyújtó szobák, fertőtlenítő folyosó és az energiaellátásra két dízelaggregáttal, ezek kipufogója egy szokványos ház csatornájának van álcázva.)

Az MNB számára kiépült óvóhelyen helyet kapott az aranytartalék és a szent korona elhelyezésére két terem is. Amelyhez szintén fûződik egy vicces történet: Egyszer előfordult, hogy az ügyeletes külföldre utazva a zsebében felejtette a trezor kulcsát, és egy „szakembert" kellett kihozni a börtönből annak gyors felnyitására.
Az addig különálló üregeket az utcák alatt egybenyitották, bővítették azokat, falakkal erősítették meg, padlójukat lebetonozták, csatornarendszert építettek ki konyhákkal, zuhanyzókkal, WC-csoportokkal. Minden intézmény megközelíthetővé vált a föld alatt. &Iacutegy kialakult a világ legnagyobb mésztufabarlangja egy nagyváros ősi magja alatt.

A rendszer körülbelül 15 000 m2-esre bővült, hossza 10 kilométer felett van. Ha beleszámoljuk a mesterségesen épült óvóhelyeket és folyosókat, akkor ez a szám akár a duplája is lehet.A II. világháború alatt igen jó szolgálatot téve sok-sok ezer ember életét mentette meg a barlang, bár a Sziklakórházban legalább 300-an vesztek oda, amikor a betörő, valószínûleg orosz csapatok miatt, a barlang kigyulladt és az ott kezelt betegek bennégtek.

A hidegháborús időkben a barlang modernizálása és titkosítása is megtörtént. Északi részén a rendőrség és az I. kerület vezetési pontja nyert elhelyezést, míg az MNB trezorjai és óvóhelye helyén a Budapesti és Országos Villamos Teherelosztó kapott helyet. Egy részét 1961-ben, majd 1983-ban megnyitották, ma Panoptikumként mûködik. A nem üzemeltetett részek, illetve a magányos kis barlangok, melyeket nem kapcsoltak be a rendszerbe, pusztuló állapotban vannak. Kezelőjük sajnos nem gondoskodik azokról.Az óriási barlangrendszer ma egyedüli üzemeltetett része a Budavári Labirintus, ahol 1200 m hosszan majd 4000 négyzetméteres területen titokzatos kiállítások, nappali és esti séták, történelmi barangolások várják az odalátogatókat. Az idei évben rendezett Múzeumok Éjszakája program keretében több mint 7000 látogató kereste fel a Budai Vár titokzatos labirintusát.
Az 1996-os rekonstrukciós munkálatok nyomán a több mint 4000 négyzetméteres terület a lehetőségekhez képest visszanyerte eredeti, háború előtti arculatát; kulturális és szellemi programjának kulcsszava pedig maga a labirintus lett.

 Jelen összefüggésben a Labirintus nem pusztán útvesztő, hanem történelmünkhöz, világunkhoz – önmagunkhoz vezető utak finom szövevénye. A Labirintus ugyanis a közép- vagy végpont felől visszatekintve már nem kusza lélekvesztőként, hanem történelmi sorspályák és egyéni életutak rendezett, értelemteljes szövedékeként mutatkozik meg. A köznapi jelentésnél mélyebb értelem – természeténél fogva – leginkább a Személyes Labirintusoknál érvényesül, ám kisebb-nagyobb mértékben megmutatkozik az Ôskori, a Történelmi és a Más-világi Labirintusban éppúgy, mint a kisebbek számára a Bátorság Labirintusában.A Budavári Labirintus irodalmi, bölcseleti, filmes és zenei programjaiban szintén meghatározó szerephez jut a labirintus-tematika: sors, végzet, szabadság; az irodalmi labirintus- vagy pokoljárások, szellemi Odüsszeiák (Semmittudás Szemináriuma, Korszerûtlen töprengések stb.). §

Szabó Balázs
okl. építőmérnök, statikus

Illés Richárd
a Budavári Labirintus igazgatója