Amerikai kutatók: nem az ember felelős a mamutok kihalásáért

A gyapjas mamutok és más őskori nagytestí állat, az úgynevezett megafauna képviselői jóval azelőtt eltíntek a Föld színéről, mielőtt az ember megtanult volna hatékony vadászfegyvereket gyártani – állítják amerikai kutatók.Több elméletet is kidolgoztak a tudósok, hogy megmagyarázzák a megafauna kipusztulását. Okolják az amerikai mamutok eltínéséért az úgynevezett Clovis-kultúra vadászait, akik nagytestí állatok elejtésére szolgáló kifinomult dárdahegyeket fejlesztettek ki, az éghajlatot, de van olyan teória is, amely egy kozmikus "jövevény" becsapódását teszi felelőssé a történtekért – olvasható a LiveScience (http://www.livesience.com ) címí tudományos hírportálon.
A madisoni Wisconsini Egyetem kutatói, akik vizsgálataikról a Science legújabb számában számolnak be, az Indiana-állambeli Appleman-tó üledékét vizsgálták.
A tudósok a Sporormiella-gomba spórái után kutattak, amelyek kizárólag nagytestí növényevő emlősök székletében találhatók meg. A gombák spóráinak mennyiségéből következtetni lehet a megafauna képviselőinek számára.
A tudósok vizsgálták az üledékben a korabeli polleneket, valamint a szénpormaradványokat is, amelyekből az erdőtüzek gyakoriságára lehet következtetni.
Az amerikai kontinensen egykoron nagy számban éltek gyapjas mamutok, masztodonok, s óriáslajhárok, amelyek termetre egy mai barnamedvével is felvehették volna a versenyt. &Aacutem az Appleman-tő üledékének tanúsága szerint számuk csökkenésnek indult valamikor 14 800 és 13 700 évvel ezelőtti időszakban. Tizenháromezerötszáz évvel ezelőtt a megafauna képviselőinek száma már igen csekély volt. Az eredmények arra utalnak, hogy a nagytestí növényevő állatok nem hirtelen tíntek el a Föld színéről, hanem fokozatosan csökkent számuk egy évezred leforgása alatt.
S hogy valójában mi is történt? A kutatásokat irányító Jacquelyn Gill szerint, ha a kormeghatározás pontos, ki lehet zárni a meteorbecsapódást. A klímaváltozás is kizárható, mivel a térség növényzete a nagytestí "vegetáriánus" állatok után kezdett megváltozni. A Clovis-kultúra népe pedig körülbelül 13 ezer évvel ezelőtt fejlesztette ki az új vadászfegyvereket. A hatékonyabb eszközökre pont azért volt szükségük, hogy a kisebb vadakat elejtsék. A kutatók meggyőződése szerint több tényező játszott közre a megafauna eltínésében.
A tudósokat a kutatás során leginkább az lepte meg, hogy milyen drámai változásokat okozott a térség növényzetében a nagytestí emlősök eltínése. Az őskori pollenekből ítélve megszaporodtak azok a fafajták, amelyek levélzetét korábban előszeretettel "lelegelték" a mamutok. A térségben gyakoribbá váltak az erdő- és bozóttüzek.
"Ahogy eltíntek a nagytestí növényevők, megváltozott a növényzet, sőt az egész ökorendszer" – emelte ki Jacquelyn Gill, aki szerint el kell gondolkodni, hogy mi történik Afrikában, ha eltínnek az olyan veszélyeztetett nagytestí növényevő emlősök, mint az elefánt.
"Az elefántok eltínésére mindenképp reagál a táj" – hangsúlyozta Jacquelyn Gill.