Százhatvan kilométert is utazhat a virágpor, mielőtt célba ér

Egy apró darázs képes fügefákat “összeboronálni”, még akkor is, ha azok több mint száz kilométerre helyezkednek el egymástól, mi több, a pollent irigylésre méltó sebességgel szállítja egyik fától a másikig – derítették ki brit kutatók.

A Leedsi Egyetem kutatói géntesztek segítségével követték a szikomorfa – más néven szikomorfüge, Ficus sycomorus – magjainak útját. &Iacutegy jöttek rá, hogy egy parányi rovarfaj, a fügedarázs felelős a fák szokatlanul nagy vonzáskörzetéért.

A fügedarazsak begyíjtik a pollent az egyik fáról, majd feltehetően a szelek szárnyán tovaröpülve, sok-sok kilométer megtétele után megérkeznek a másik fához, amelyre lerakják megtermékenyítő terhüket.

A kutatók a namíbiai Ugab folyó partján szedtek össze fügefaleveleket és -terméseket, majd a torkolattól a szárazföld belseje felé haladtak. A leveleket genetikai tesztnek vetették alá, a terméseken pedig egyfajta apasági vizsgálatot hajtottak végre, hogy rekonstruálhassák a származásukat, és ezzel a virágpor útját.

Az eredmény kimutatta, hogy a torkolatnál gyíjtött termések a szárazföld belsejéből, akár 160 kilométer távolságról származó pollen segítségével jöttek létre – ismertette a Der Spiegel címí német lap internetes kiadása (www.spiegel.de) a kutatók tanulmányát, amely az amerikai tudományos akadémia folyóiratában jelent meg.

A virágport a Ceratosolen arabicus neví fügedarázs juttatta célhoz. Ezek az éjjel aktív rovarok legfeljebb 48 órát élnek. Az általuk megtett jókora távolságot a kutatók az ezen a vidéken májustól októberig uralkodó keleti széllel magyarázták. Az amúgy lomha darazsak rövid távon akár az óránkénti 60 kilométeres sebességet is elérhetik, és egy éjszaka alatt képesek több mint száz kilométert is megtenni a szél hátán.

Azt, hogy a virágpor ekkora távolságra is el tud jutni, mindenképpen figyelembe kellene venni a jövőben a mezőgazdasági területek tervezésekor, különös tekintettel a génmanipulált növények termesztésére – javasolták a kutatók.