Két génmolekula különbsége miatt tudnak beszélni az emberek?

A csimpánz és az ember megfelelő génjén található kétmolekulányi különbség állhat az emberi beszédképesség mögött a Nature címí brit tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint.A beszéddel kapcsolatos gének csoportját vezérlő gén (FOXP2) által képzett fehérje több száz aminosavat tartalmaz, amelyek közül csupán kettő különbözik a csimpánznál és az embernél.
"Olyan géneket fedeztünk fel, amelyeknek a míködése az aminosavak változásától függően különböző; voltak közöttük olyan gének is, amelyeknek a míködése létfontosságú a központi idegrendszer szempontjából" – közölték a kutatók.
Az evolúcióval kapcsolatos korábbi kutatások során már feltételezték, hogy e két aminosav mutációja okozza a különbséget a csimpánz és az ember génje között, és ez befolyással lehet a beszéd képességére is.
"A mi kutatásunk tudományosan is kimutatta ezt a különbséget – mondta Daniel Geschwind, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) munkatársa, a tanulmány egyik társszerzője.
A kutatók emberi és csimpánz-agyszöveteket, valamint sejttenyészeteket használtak fel, hogy összehasonlítsák az FOXP2 gén mutációinak hatását a beszédért felelős gének csoportjára. Ekkor fedezték fel, hogy a csimpánzok FOXP2 génjének más hatása van, mint az emberének.
"Az FXOP2 által befolyásolt génekre összpontosítva újabb eszközöket fedeztünk fel, amelyekkel tanulmányozni lehet az emberi beszéd molekuláris szinten történő szabályozását – közölte Genevieve Konopka, a tanulmány társszerzője, az UCLA által közzétett közleményben.
A skizofrénia vagy az autizmus eseteiben a molekuláris folyamatok segítségével "könnyebben megérthető, hogyan hatnak ezek a betegségek az agy beszédképességére" – tette hozzá a kutató.
A két molekula által játszott szerep új utakat nyit az emberi evolúció kutatásában.
"Nem tudjuk, mikor jelent meg a két aminosav mutációja" – közölte Geschwind. Az ember és csimpánz közötti fejlődés ugyanis mintegy 5 millió éve vált szét, míg a paleoantropológusok (ősemberkutatók) legkevesebb 100 ezer, esetleg 70 ezer évvel ezelőttre datálják az emberi nyelv megjelenését. A kutatók szerint nagyon érdekes lesz látni, hogyan áll a dolog a neandervölgyi embernél.
Az agyon túl az embert az emberszabásúaktól megkülönböztető morfológiai sajátosságok is szerepet játszanak a beszédben.
"Nem tudjuk, mi történne, ha emberi agyat adnánk egy csimpánznak: vajon tudna-e beszélni? Az emberek többsége szerint nem, mert az emberi nyelv, a légutak és a szájpadlás sokkal alkalmasabbak a beszédre" – fejtette ki Geschwind.