Koszorúér-mítéthez jobb a régi módszer

Jó ötletnek tínt, hogy a szív leállítása nélkül végezzenek bypass-mítétet, de amerikai tudósok szerint nem váltotta be a hozzá fízött reményeket: a régi – míszívre kötős – módszer kevesebb a komplikációt okoz.A tesztelés eredményeképpen kiderült, hogy a míszíves beavatkozás semmiféle mentális problémát nem váltott ki, holott éppen ez az aggodalom vezetett az új, úgynevezett "off-pump" – vagyis míszív nélküli – módszer bevezetéséhez.
"Túlnyomó többség számára nem jár előnnyel az új módszer, sőt éppenséggel hátrányai lehetnek" – állította Frederick Grover, a tanulmány egyik szerzője, a denveri Colorado Egyetem tudósa.
A szívkoszorúér(bypass)-mítét a világ egyik leggyakoribbnak tartott sebészeti beavatkozása. Évente 253 ezer amerikain végzik el ezt a szív véráramlását javító mítétet. A hagyományos protokoll szerint a pácienst lélegeztető gépre és míszívre kötik, tehát a szív vérpumpáló feladatát a mítét alatt a gép veszi át. A megállított szíven könnyebb végrehajtani az elzáródott érdarab cseréjét.
A gépre kötés azonban némi kockázattal jár, például agyvérzéshez vezethet. Az 1990-es években kezdték el a gép nélküli bypass-mítéteket, amelyek során más eszközökkel stabilizálják a vért pumpáló szívet.
Manapság már minden ötödik koszorúér-mítétet az új módszerrel végeznek, és nagy a vita arról, hogy vajon melyik metódus a jobb.
A témáról az eddigi legnagyobb kutatás látott napvilágot a New England Journal of Medicine-ben. A tanulmányhoz 18 kórház 2203 páciensének vizsgálatát vették alapul. Fele-fele arányban estek át a hagyományos és míszív nélkül végzett bypass-mítéten.
Egy hónappal a beavatkozás után semmi különbség nem mutatkozott a halálozások, illetve más komplikációk számában a két csoport között. Egy évvel később azonban a míszív nélkül operáltak eredményei rosszabbnak mutatkoztak. Nagyjából tíz százalékuk vagy elhunyt vagy szívinfarktuson esett át vagy újabb bypass-mítétre szorult, esetleg átjárhatóvá kellett tenni egy elzáródott artériáját.
A míszíves módszerrel operáltaknál viszont csak hét százalékban léptek fel ilyen komplikációk.
A mítét előtt és után végzett tesztekkel kimutatták, hogy egyik csoportban sem okozott mentális hanyatlást a beavatkozás.
"Mindig abba a hitbe ringattuk magunkat, hogy a kisebb, kevésbé durva beavatkozás jobb eredményt hoz. De ez nem mindig igaz" – vonta le a tanulságot Eric Peterson, a Duke Egyetem kórházának szívgyógyásza, aki szerkesztőségi cikkében "figyelemreméltóan jó tanulmánynak" nevezte a kutatást. Azonban arra is rámutatott, hogy az nem fog véget vetni a vitának.
Grover és Peterson arra az álláspontra helyezkedett, hogy vannak olyan betegek, akik számára jobb megoldás a míszív nélküli beavatkozás. Korábbi tanulmányok ide sorolták a nőket, az időseket és a más betegségekben is szenvedőket. Peterson viszont arra is figyelmeztetett, hogy ezek a tanulmányok elsősorban férfiakról készültek, akik fiatalabbak és egészségesebbek voltak, mint a tipikus bypass-páciensek.