Fővárosok

Mára már lehet, hogy csak néhány kőtömb maradt belőlük, de virágkorukban az univerzum középpontját jelentették. Róma, Athén és Konstantinápoly mellett az amerikai, afrikai és ázsiai kontinensen is megtalálhatók a kevésbé ismert, ám nem kevésbé monumentális korabeli világvárosok.

10. Cahokia
A Mississippitől az Appalache-hegységig több tízezer mound, azaz mesterséges domb terül el, melyeket az indiánok emeltek. Ilyen például a kígyó, amely az ohiói Adams megyében található, és egy patak mellett tekereg 405 méter hosszan. De van ember alakú, teknőst formázó és medve, illetve kiterjesztett szárnyú madarat, bölényt ábrázoló óriási domb is Wisconsinban. &Aacutem a legnagyobbnak az Illinoisban található Cahokia mesterséges dombját tartják.
A város i. e. 1100 körül élte virágkorát, ekkor lakossága meghaladta a 30 ezret is. Ez a település volt Észak-Amerika első, igazi és legnagyobb városa a késő XVIII. századig. Addig egyetlen, európai telepesek által alapított városka sem tudta túlszárnyalni Cahokiát. A Mississippi alföldjén létrehozott település minden fontosabb, kereskedelmi vagy városvezetési épülete egy-egy dombra épült, melyek közül a legnagyobb a Szerzetesek Dombja volt, ahol a település spirituális vezetőjének háza állt.

9. Xi’an
A kínai város volt 3000 évig a legnagyobb császári dinasztiák, köztük a Zhou, Quin, Han és Tang császárok központi erődítménye, és a selyemút végállomása egyben. A turisták leginkább a 6000 életnagyságú agyagkatonáért érkeznek a városba, melyeket azért készítettek, hogy a nagy Zhou hódító, Quin Shi Huang sírját őrizzék. A leletegyüttes igazi különlegességét az adja, hogy a katonák modelljei a császár hadseregéből kerültek ki, így nincs két egyforma harcos, mindegyik egyedi és életnagyságú. A hadsereget lovaikkal együtt hadirendben temették el egymás mellé, arccal Kína első császára felé. Az érdeklődés valószínûleg megsokszorozódik majd, ha sikerül feltárni a császár teljes mauzóleumát, amely a legendák szerint mérhetetlen kincseket rejt.

8. Nagy Zimbabwe
Az 1800 hold kiterjedésû épületegyüttes egyedülálló Afrikában. Az európai telepeseket is megdöbbentették lenyûgöző méretei: alig akarták elhinni, hogy a dél-szaharai emberek képesek voltak ekkora várost alkotni. A bonyolult, labirintusszerû épületrendszert valamikor 1200 körül emelte egy bányászattal foglalkozó bantu nyelvû népcsoport, a shona. A város a Manhumupata Birodalom székhelye volt a XV. század közepétől a XVII. század közepéig.


7. Théba
Az ősi Egyiptomról a legtöbbeknek Kairó és a piramisok jutnak eszébe, pedig a fáraódinasztiák legelső székhelye Théba volt.  A város egészen i. e. 4500-ig, az Óbirodalom kezdetéig volt az uralkodók közigazgatási székhelye, majd ezt a funkciót átvette Thébától az &Uacutejbirodalom időszakában Memphisz. &Aacutem vallási vezető hatalmát nem veszítette el a város: Egyiptom főistene lett &Aacutemon, aki Théba istene is volt, így számos hatalmas épületet emeltek tiszteletére a város körül. Ekkor épült a karnaki és a luxori templom is. A legtöbb szent egyiptomi uralkodót szintén a város közelében, a Királyok Völgyében helyezték végső nyugalomra.

6. Tenochtitlan
Részben történelmi tény, de a legenda is táplálja Tenochtitlan hírét, hogy egykor a világ legnagyobb és legszebb városa volt. A Texcoco-tó egyik szigetére épült a város az 1300-as évek elejétől, az azték istenek kívánságának megfelelően. Kezdetben csak nádkunyhók álltak a szigeten, majd száz év alatt igazi várossá fejlődött, lakossága elérte a háromszázezret. A templomok és paloták vízből előtörő kőfalai lenyûgözték az 1521-ben megérkező spanyol hódítókat is, hiszen az ókori mérnökök Tenochtitlanban az európainál is fejlettebb út- és csatornahálózatot terveztek és építettek meg. Ahogy a város nőtt, kikotorták az eredeti sziget körül a sekély vizet, és megnövelték területüket, valamint újabb szigeteket is építettek. Nádból úszó szigeteket alkottak, melyeken zöldségféléket termesztettek. A szárazfölddel magas töltésen futó út kötötte össze a várost. Nem csak a város épületei, hanem tisztasága is csodálattal töltötte el a hódítókat: az ivóvizet vezetéken vitték a városba, az utakat seperték, a szemetet pedig uszályokon szállították el a szigetről. A hatalmas azték birodalom fővárosának helyén terül el ma Mexikóváros.

5. Cuzco
Az inka birodalomban minden út Cuzcóba vezetett. A várost az első inka, Manco Capac alapította. Utcáinak száma és nagysága vetekedett bármelyik korabeli európai nagyvároséval. Egy felső- és egy régebbi alsóvárosból állt, feltehetően itt építették a Naptemplomot, amely az inkák legjelentősebb szentélye volt. A szertartásokat a város főterén, a Huacacapatán tartották, mert a templomba csak a papok és a legmagasabb rangú tisztviselők léphettek be.
Virágkorában a várost 200 ezer ember lakta. A nagy ünnepeken és a vásárok alkalmával a maga korában ritkaságnak tekinthető lakosságszám csak növekedett. 1532-ben a spanyol Pizarro katonái elfoglalták Cuzcót, és nagy pusztításba kezdtek. Hogy hátráljanak a nagyvárosból, az inka királyok az addig csak nyári rezidenciául használt Machu Pichuba húzódtak fel. Cuzco ezután már nem nyerte vissza központi szerepét a birodalomban.

4. Babilon
Függőkertjei az ókori világ hét csodája közé emelték az ősi mezopotámiai várost, Marduk isten székhelyét, Babilont, mely az Eufrátesz partján, a mai Irak területén feküdt. Először Sarrukín akkád király említi a várost az i. e. XXIV. században. Ettől az időtől folyamatosan növekedett Babilon jelentősége, az ókorban, az asszíroktól Nagy Sándorig, mindegyik hódító meg akarta kaparintani a stratégiailag fontos területet, így számos király székhelye volt az évezredek alatt, köztük a törvényalkotó Hammurápié és a gazdagságáról híres Küroszé. Igazi világvárossá II. Nabukodonozor király alatt vált. Ô építtette a kék mázas cseréppel bevont városfalat és az ókori világ hét csodája között számon tartott függőkerteket i. e. 600 körül. Nagy Sándor is a gyönyörû városban rendezte be székhelyét i. e. IV. században. Ô bontatta le a város híres zikkuratját, az Étemanankit, azaz Ég és Föld házát, mely a bibliai Bábel tornyánaklegendáját ihlette. Eredetileg újjá akarta építtetni a várost, ám halálakor épp hogy befejeződtek a bontási munkák, utódai – a Szeleukida Birodalom uralkodói – pedig már nem restaurálták a várost, hanem egy újonnan alapított Tigris folyó parti városba, Szeleukeiába helyezték át székhelyüket. Ezt Babilon már nem élte túl, sohasem népesült be újra.

3. Konstantinápoly
I. Constantinus római császár alapította a várost i. sz. 330-ban Byzantium görög gyarmatváros helyén. A várost először &Uacutej Rómának nevezték el, de végül a Constantinopolis, azaz Konstantin városa maradt meg a történelemben. Róma bukása után átvette a birodalom székhelyének szerepét. A mûvészet és oktatás virágzott Konstantinápoly egyetemein és katedrálisaiban. Közülük a legismertebb a Hagia Sophia, mely ma iszlám mecsetként mûködik. Központi fekvése miatt a történelem folyamán folytonos harc dúlt a város megszerzéséért.  A középkorban, a negyedik keresztes háború során a lovagok bevették a várost, de végül az Oszmán Birodalom fővárosa lett, II. Mohamed szultán 1453-ban foglalta el. A török időkben mind a Konstantinápoly, mind az Isztambul nevet használták, hivatalossá 1930-ban tették ez utóbbit, miután a Török Köztársaság fővárosát áthelyezték Ankarába.

2. Athén
Demokrácia, matematika, filozófia, az olimpiák… mi az, ami nem Athénból származik?! Athén hosszú ideig és keményen harcolt, szárazföldön és tengeren, hogy az Égei-tenger uralkodó városállama legyen az i. e. V. századra. A győzelmeket a Parthenonhoz hasonló óriási templomok építésével ünnepelték, melyek máig az ókori görög építészet és mûvészet szimbólumai.  A Római Birodalom időszakában is nyüzsgő nagyváros maradt Athén, a Bizánci Birodalom idején azonban bezáratták iskoláit, mert nem értettek egyet azok pogány felfogásával, tanításaival. &Iacutegy Athén fokozatosan elszürkült, a keresztes hadjáratok idejére egy közepes kisváros szintjére süllyedt.

1. Róma
A város egy kontinenseken és népeken átívelő birodalom fővárosa volt. Lehetetlen úgy sétálgatni Róma utcáin, hogy ne ütköznénk az ókor emlékeibe.A hagyomány szerint Rómát Romulus és Remus alapította i. e. 753-ban. A történelemtudomány szerint i. e. VII. századig földmûvelő, pásztorkodó közösségek lakták, majd a szabin, később az etruszk királyok uralkodtak fölötte. A királyok korában építették a Forum Romanumot és a még ma is meglévő Cloaca Maximát, amely a város szennyvizét vezette el. Az etruszk királyok elûzése után, a köztársaság korában vált Róma városból világbirodalommá, s növekedett meg maga a város is. &Aacutem igazi virágkorát a császárkorban élte. Augustus császár volt az, aki Róma képét teljesen megváltoztatta, nem csak újraszervezéssel, hanem új építkezésekkel is. Ô és utódai fényes palotákat és hatalmas fürdőket építtettek márványból és téglából. Vespasianus császár uralkodásának idején kezdték építeni a Colosseumot, melyet Hadrianus császár fejezett be. 410-ben feldúlták és lerombolták a várost a vizigótok. A sorozatossá váló barbár betörések és a birodalom hanyatlása után már nem volt erő a város folytonos újjáépítésére, karbantartására, a házak romba dőltek, a düledező emlékek anyagát keresztény templomokba építették. A birodalom központi városának szerepét pedig lassan átvette Konstantinápoly. §