Égből hullik, gyilkol, visít

Az irodalomnak is, mint minden rendes tudománynak komoly elmélete van. Számtalan iskola viaskodott s viaskodik napjainkban is a felett, hogy melyik módszer a leghatékonyabb arra, hogy feltárjuk a mívek lényegét. Természetesen a tudomány néha végletekbe is esik, és a kevésbé elmélyült olvasót mosolyra fakasztja. Ékes példa erre az a tanulmány, amiben a német Beyer az irodalom alkotásaiban a káposzta szerepét vizsgálta a pozitivista irodalomelmélet módszereivel A savanyúkáposzta a költészetben és a prózában címí  írásában az 1800-as évek végén. Laikus olvasóként az ismert információ kategóriájába soroljuk eme sokleveles zöldséget, s a történetre koncentrálva agyunk hátsó szegletében marad a dolog. Más növény kapcsán se lapozzuk fel a növényhatározót s kutatjuk ki, hogy a míben olvasott lágyszárú valóban rendelkezik-e a felsorolt tulajdonságokkal, elfogadjuk olvasás közben azt, amit kapunk, hihetőként vagy hihetetlenként, attól függően, hogy milyen a szövegközeg.

A Biblia esetén gyanakvóak lehetünk, hisz már annyi mindenről kiderült, hogy lehet, vagy már bizonyítottan van is valóságalapja. A költészet is kényes pálya: ha jó irodalomtanárunk volt, akkor belénk verte a gyanakvást, miszerint a jó versben semmi sincs véletlenül. Apollinaire pedig a jó verset írók közé tartozik. No de egy Harry Potter már csak megengedhet magának egy kis fantáziát? Kinek jutna eszébe a sikító mandragórát szorongató Bimba professzor óráján, hogy az ott található növényeknek valami közük lehet a valósághoz. Manna, kikerics és mandragóra. Három mí, három növény. Élők, létezők s az irodalom révén lettek híressé.

Égből az áldás: manna
A manna szó hallatán európai embernek biztos a Biblia híres égből hulló eledele úszik be a képbe, felszínes ismeretek esetén a dolog nem ölt formát, csak a tény maga rajzolódik: ennivaló az égből csoda folytán.De mi is ez a manna, s hol terem, ha az égből jön, és onnan jön-e, és ha igen, hogyan?Még a színvonalas kvízmísor is csak az első lépcsős megoldásig jutott, amikor is a mannazuzmót azonosította a Bibliában szereplő ehető égi áldással. A feltételezés azonban téves, mivel ez a zuzmó tulajdonságai révén kapta a bibliai mannáról a nevét – utólag, s nem ő a szóban forgó csoda, annak ellenére, hogy valóban ezt a zuzmót liszthez keverve kenyérsütéshez használják a Krím-félszigettől Kis-&Aacutezsián át Afrika északi részein, és ha a szél az elszáradt növényeket felkapja s a hegyekből a síkvidékre fújja, s az ott élők, mintegy az égből kapják a száraz mannát.

A probléma csak az, hogy ez a növény nem mag alakú, nem is fehér és nem is nagyon édes, és ahol van, ott van, ha süt a nap, ha nem. A Bibliában szereplő manna viszont a leírások szerint fehér és magformájú, igen édes, és ha kisüt a nap, eltínik.A rejtélyt egy német botanikus, Ehrenberg fejtette meg 1823-ban. A manna nem más, mint a tamariszkuszbokrok és –fák váladéka, amit az ezen növényeken élősködő pajzstetvek „izzadnak ki” magukból. Ezek a kis gömböcskék valóban édesek, fehérek és nappal nem láthatók.Láthatatlanná válásuk nem a napmelegben keresendő, hanem a szorgos hangyáknál, ők hordják el napközben ezeket a koriandermag nagyságú finomságokat. Éjjel viszont a hangyák nem dolgoznak, így akkor fedezhető fel az a manna, ami bár nem az égből hullik, de fehér, édes és napfényben nem látható. Ahogy az a Bibliában írva van.

Halálvirág: kikerics
Apollinaire 1902-ben írt Kikericsek címí versének főszereplője a méregkeverő királylány Medea kedvelt növénye volt, latin nevét (colhicum autumnale) is a mondában szereplő Colchis városáról kapta. A hitvilág szerint a kikerics egy fiatalító, több növény egyvelegéből készült, bájital cseppjéből nőtt ki. Ez a liliomfélék családjába tartozó évelő növény ősszel hozza jellegzetes lila, kék, fehér virágait. Nemcsak emberre, de az állatokra is veszélyes, s mivel előfordulása mocsárrétek, legelők, irtások, sok bosszúságot okoz az állattartóknak. Az egész növény mérgező. Gumójában colchicin alkaloida található.

A colchicin egy sejtméreg, mely a sejtek szaporodását gátolja, a kromoszómákét viszont nem. Ezért a sejtkutatásban és a nagyobb kromoszómaszámú növények nemesítésénél használják. Az emberi és állati szervezetbe jutva légzés- és szívbénulást okoz. &Aacutem a leukémia gyógyításánál sikerrel alkalmazzák, régen a népi gyógyászat alkohollal keverve vizelethajtóként használta. Rákos daganatok megállítására is alkalmas lenne, de a megfelelő dózis az ember számára halálos adag.

A magyar kikerics 1933-tól védett növény, többi fajtától eltérően ez a virág tavasszal hozza fehér virágait. Nap mint nap szembetalálkozunk vele, hisz a kétforintosunkat ez a ritka növény díszíti. Élőben a Szársomlyó-hegy, Nagyharsány területén lehet megcsodálni, de a terület ritkaságai miatt csak szakmai felügyelettel, vezetővel.Apollinaire szimbolizmusára visszatérve az életet, szerelmet pusztító virág tehát valóban a versben elmondott tulajdonságokkal bír, csalóka éke az őszi rétnek, halált hozó virítása a búcsúzó, nyugalomra térő természetnek.

Sivalkodó embergyökér: mandragóra
J. K. Rowling népszerí regényeiben megengedett a fantázia szárnyalása. Percig sem kérjük számon a hitelességet, sokkal inkább a fordulatosság, az élvezetes szárnyalás a lényeg. Az már csak hab a tortán, ha ez, botanikai ismeretekkel is gazdagítja olvasóját, no persze ha tudja, hogy ami a varázslóvilágban igaz, az a muglik világában sem teljesen fantázia. A mandragóra, latin nevén mandragora officinarum, más nevén szerencsegyökér, alraun a burgonyafélék családjába tartozó negyven centiméter magas, lágyszárú növény. És mérgező.

Már az egyiptomiak is ismerték, az első feljegyzéseket a növényről a híres ébert-papiruszokon találták. Afrodiziákumként és altatóként használták. A görögök is ismerték, orvosi feljegyzések kiemelik őrültséget okozó voltát. A rómaiak aneszteziákumként, hipnotikumként alkalmazták. A középkor hiedelemvilágában élte virágkorát ez a napjainkban újra felfedezett növény. A középkori ember csodálatos tulajdonságokat tulajdonított neki. Szellemízésre alkalmas, termékenységet segítő, tulajdonosának szerelemben szerencsét, gazdagságot hozó növénynek tartották. No persze a babona nem egykönnyen adja az ilyen mágikus tulajdonságokkal bíró növényeket.

Éjjel akasztott ember lába alól, fekete kutyával kihúzott növény a hatásos, melynek sikolya halálos, így az ellen trombitaszóval vagy más hangos eszközzel kell védekezni (vagy fülvédővel Bimba profeszszor óráin).Az ember formájú gyökér nagy odafigyelést igényel, mintegy embergyereket óvni kell a megfázástól takaróval, meleg földdel.Napjainkban nem csak a roxforti varázslóiskola tananyaga miatt újra felfedezett ez a ritka növény, morfiumfüggőséget megszüntető gyógyszer készül belőle.      §

• „Az Izráel háza pedig Mánnának nevezé ezt, olyan vala
  az mint a kóriándom magva, fehér és íze, mint mézes pogácsáé.” (2 Mózes 16,31)
• „Mikor pedig a harmat leszáll vala a táborra éjjel,
  a manna is mindjárt leszáll vala arra.” ( 4 Mózes 11,9)

• Guillaume Apollinaire: Kikericsek
  Most mérget hajt a rét s virágzik késő őszig
  legelget a tehén
  s lassan megmérgeződik
  kikericsek virítnak kékek és lilák
  álmos szemed olyan mint itt ez a virág
  mint szirmuk fodra kéklő s kék akár ez ősz itt
  s szemedtől életem lassan
  megmérgeződik
  Egy falka kisdiák a réten fut s rivall
  lebernyegük röpül és zeng a harmonikadal
  letépik a virágot mely anya s leánya is
  és színe mint szemhéjadé s oly félve rebben már is
  mint rebben a virág ha szélben térdepel
  A csordás csöndesen halk hangon énekel
  míg bőg a sok tehén s elhagyja gőzölögve
  e halnikészülő nagy rétet mindörökre