“Egyszarvú”, ötszemí légy a krétakorból

“Egyszarvú”, ötszemí légy szállt virágról virágra a korai krétakor végén, 100 millió évvel ezelőtt a mai Mianmar (Burma) területén lévő dzsungelben.Az öt szemből három a szarv tetején helyezkedett el, a légy emellett rendelkezett még a modernkori rovarokéhoz hasonlatos két összetett szemmel is. A sok szem révén a légy könnyen észrevehette a rá leselkedő ragadozókat – olvasható a LiveScience (http://livescience.com) címí tudományos hírportálon.
A fura kinézetí rovart egy mianmari bányából előkerült borostyánkőben fedezték fel. A tudósok szerint 97-110 millió évvel ezelőtt egy fa ragacsos nedve borította be a legyet, megőrizve minden részletében a távoli utókor számára. A rovar, amely a "keresztségben" a Cascoplecia insolitis nevet kapta, a kutatók reményei szerint sokat elárul az őskori ökorendszerekről és az azokat benépesítő teremtményekről.
"Egyetlen eddig felfedezett rovar sem rendelkezett a Cascoplecia insolitis-hez hasonlatos szarvval. Az állatok között pedig nem ismert olyan, amelynek szarván szemek lennének" – hangsúlyozta George Poinar, az Oregoni &Aacutellami Egyetem zoológiaprofesszora, aki a most felfedezett légyről a Cretaceous Research címí szaklapban számolt be.
A tudós szerint a szarv hegyén csücsülő három szem a biztonságot jelentette a légynek a dzsungelben. "A szarv arra szolgálhatott, hogy a +magasba+ emelje a három +egyszerí+ szemet – segítségükkel ugyanis könnyebben észrevehette a közelgő ellenséget" – magyarázta George Poinar, hozzátéve, hogy a legyet egyaránt fenyegették a ragadozó rovarok, ahogy a zsákmányra leselkedő gyíkok is, amelyek benépesítették az ősi burmai dzsungelt.
A légy rendelkezett egy S-alakú antennaszerí képződménnyel, szokatlanul hosszú lábai voltak, utóbbiak segítségével közlekedett a virágokon. Csökevényes állkapcsa volt, így valószíníleg csak igen apró élelemmorzsákon tengődött.
A rovar lábain talált pollenmaradványok arra utalnak, hogy a légy táplálkozását leginkább a virágok biztosították. "Ez az aprócska légy vélhetően a kis trópusi virágok pollenjével és nektárjával táplálkozott" – ismertette George Poinar.
A "csodabogár" a dinoszauruszok korában azonban nem számított különcnek. "A korai krétakor vége felé élt, amikor számtalan fura evolúciós adaptációs megoldás létezett az élővilágban. A légy +szakosított+ szarva és a szemei előnyt biztosítottak számra az igen apró virágokon, ám már nem sok hasznukat vette, amikor az evolúció során megjelentek a nagyobb virágok, így kihalt. Az egyszarvú légy volt valószíníleg a krétakori világ egyik legfurább teremtménye, evolúciós zsákutca" – összegezte George Poinar.