Világhódító Nagy Sándort hét évszázaddal megelőzték a városalapításban

Közismert, hogy Nagy Sándor alapította Alexandriát Kr. e. 331-ben, amely az akkori világ egyik legnagyobb kikötője volt, a város híres könyvtára az ókor legnagyobb gyíjteményével rendelkezett, a Pharosz szigetén épült világítótorony pedig az antik világ hét csodája közé tartozott; amerikai geológusok viszont most bebizonyították, hogy a világhódító előtt hét évszázaddal a Földközi-tenger partján már állott egy másik kikötő.Christopher Bernhardt, az Egyesült &Aacutellamok Geológiai Szolgálatának (US Geological Survey) munkatársa kollégáival Alexandria környékén a térség múltbéli éghajlati viszonyait kutatva fúrómintákat vett a talajból, egészen a 8000 évvel ezelőtti rétegig menve le – olvasható a LiveScience (http://livescience.com) tudományos hírportálon.
A geológusok az üledékrétegekben az ókori pollenmaradványokat vizsgálták, arra keresve a választ, mikor kezdődött a térségben a növénytermesztés. A kutatók a mikroszkopikus faszéndarabkákat is keresték, amelyek jelenléte az emberek által rakott tízre utal.
A háromezer évvel ezelőtti rétegben Christopher Bernhard teamje felfedezte az átmenetet a vadon termő növények és az ember által termesztett gabonafélék között. A geológusoknak sikerült felfedezniük a faszénmaradványokat is, összességében mindezek a leletek arra utalnak, hogy Alexandria előtt hétszáz évvel a térségben már létezett egy település.
Érdekes módon a kutatások eredményei Homérosz Odüsszeiáját látszanak igazolni. A negyedik énekben Homérosz ugyanis arról ír, hogy "van bizonyos sziget ott, a zajongó tengeri árban, szemben Egyiptommal – Pharosz, ez neve annak a földnek -, annyira messze, amennyit egy öblös bárka egésznap fut be, ha hátulról sivító szél fújja a vásznát. Jó kikötőjéből az arányos testí hajókat, hogyha sötét vizet ott fölvettek, az árra taszítják".
"Ez arra utal, hogy valamiféle kikötőváros létezett a Földközi-tenger partján. A fikció, az irodalmi alkotás valóságnak bizonyult" – emelte ki Christopher Bernhardt.
Semmit sem lehet viszont tudni arról, hogy görög volt-e a település, vagy egyiptomi, esetleg más nemzet fiai-lányai alapították. Azt sem tudják a kutatók megállapítani, hogy mekkora lehetett a település.
"A kutatások jelenlegi fázisában nem sokat tudunk mondani a népességről sem" – tette hozzá Christopher Bernhardt, aki a kutatásokról az Amerikai Geológiai Társaság közgyílésén számolt be.