A neandervölgyi és a modern embernek lehettek közös utódaik

A neandervölgyi és a modern embernek lehettek közös utódaik – állítja Svante Paabo genetikus, a lipcsei Max Planck Intézet evolúciós antropológiai kutatóintézetének igazgatója, aki nagyszabású összehasonlító DNS-vizsgálatot tervez elmélete igazolására.A modern ember negyvenezer évvel ezelőtt érkezett Afrikából az európai kontinensre, ahol már régóta élt a neandervölgyi ember. A Homo sapiens és a Homo neanderthalensis mintegy 10-12 ezer évig élt egymás mellett, majd a neandervölgyi ember kihalt. A sok évezredes "szomszédság" okán végeláthatatlan vita folyik a kutatók között arról, hogy kereszteződött-e a modern és a neandervölgyi ember, vagy sem, a közelmúltban pedig olyan fosszíliák kerültek elő, amelyek mindkét faj jellemzőivel rendelkeztek – olvasható a The Times (http://www.timesonile.co.uk) brit lap online kiadásában.
Svante Paabo a közeljövőben hozza nyilvánosságra a neandervölgyi ember teljes genomját, amelyet a csontleletekből kinyert ősi DNS alapján állít össze. (A genom a szervezet DNS-ben kódolt teljes örökítő információját jelenti). A továbbiakban a professzor tervezi összehasonlítani az adatokat a modern ember és a csimpánz genomjával, hogy megfejthesse mindhárom faj eredetét.
Mint Paabo professzor a közelmúltban egy amerikai konferencián kijelentette, biztos abban, hogy a neandervölgyi és a modern ember kereszteződött, a kérdés csupán az, hogy mennyire "produktívak" voltak ezek a kapcsolatok.
"Ami igazán érdekel, hogy születtek-e közös gyerekek, s ha igen, hogyan járultak hozzá az utódok a Homo sapiens jelenkori sokféleségéhez" – magyarázta Svante Paabo, aki bízik benne, hogy hamarosan választ kap erre a kérdésre.
Chris Stringer brit antropológusprofesszor néhány nappal ezelőtt a Királyi Társaság konferenciáján viszont arról beszélt, hogy a neandervölgyi és a modern ember genetikailag inkompatibilis (összeférhetetlen) volt, vagyis lehetett köztük szexuális kapcsolat, akár gyermekeik is születhettek, ám azok kevéssé voltak képesek az utódnemzésre. Hasonló jelenséget figyelnek meg az oroszlán és a tigris, valamint a ló és a zebra közös utódainál.
"Sokáig azt feltételeztem, hogy a neandervölgyi ember primitív volt. Az újabban előkerült leletek tanúsága szerint azonban a neandervölgyiek az utolsó 10-15 ezer évben, mielőtt 30 ezer éve kihaltak volna, elhunyt szeretteiknek megadták a végtisztességet, szerszámokat és ékszereket készítettek, például átfúrt gyöngyökből nyakláncot fíztek, mint ezt a modern ember tette" – magyarázta Chris Stringer.
Svante Paabo professzor szerint mivel a neandervölgyi ember kihalása óta oly sok idő telt el, előfordulhat, hogy DNS-e a kimutathatatlanságig "felhígult" a modern emberben. E nehézség leküzdésére a genetikus nem a neandervölgyi ember DNS-ét kutatja majd a modern ember genomjában, hanem fordítva – a Homo sapiens génjeit keresi a Homo neanderthalensis örökítőanyagában.