Pálmák nőhettek az Északi-sarkkörön túli területeken egy körülbelül 50 millió évvel ezelőtti rövid felmelegedési periódusban – derül ki egy friss kutatásból.
„Az Arktisz akkori növényvilága nagyjából a mai Floridáénak felel meg” – magyarázta a Reuters hírügynökségnek Appy Sluijs, az Utrechti Egyetem professzora, a kutatás vezetője. Hozzátette: soha korábban nem találtak még pálmafákra utaló nyomokat ennyire északi területeken.A Hollandiában és Németországban dolgozó kutatók egy olyan tengerfenéki hátságról gyíjtöttek üledéki mintákat, amely 53,5 millió évvel ezelőtt mintegy 500 kilométer távolságra helyezkedett el az Északi-sarkponttól. A Nature Geoscience címí tudományos lapban megjelent tanulmányukban arról számolnak be, hogy az üledékben többek között pálmafák, tílevelí fák és tölgyek pollenjeire bukkantak.
A pálmapollen jelenléte arra utal, hogy a leghidegebb hónap átlaghőmérséklete nem lehetett kevesebb nyolc foknál. Ez ellentmond a számítógépes szimulációk eredményeinek, melyek szerint még az eocén korszak alatti 50-200 ezer évig tartó felmelegedési periódusban is fagypont alatt kellett volna maradni az átlaghőmérsékletnek.
A tanulmány így rámutat a közeljövőben várható éghajlatváltozás előrejelzésére is használt számítógépes modellszimulációk korlátaira.
A kutatást vezető Sluijs kiemelte, hogy a pollenleletek alapján a pálmák olyan területeken nőttek, ahol az év öt hónapjában állandó sötétség uralkodik. Hozzátette: modern vizsgálatok alátámasztották, hogy ezek a fák képesek átvészelni ilyen hosszú napmentes periódusokat is.
Az 50 millió évvel ezelőtti rövid felmelegedés pontos oka egyelőre ismeretlen – szögezi le Sluijs. Egy lehetséges kiváltó ok a szén-dioxid-koncentráció hirtelen, mai szintet is jelentősen meghaladó megugrása lehetett, melyet talán vulkánkitörések vagy a tengerfenék alatti megfagyott metán kiolvadása idézhetett elő – magyarázta a kutató.
