Csúcslovakat lovagoltak a honfoglaló magyarok

Csúcslovakat lovagoltak a honfoglaló magyarok; ezek a ma élő, Türkmenisztánban kinemesített akhal teke fajtával mutatnak leginkább genetikai hasonlatosságot – közölte Raskó István professzor, az MTA Szegedi Biológiai Központja Genetikai Intézetének az igazgatója.A tudós abból az alkalomból nyilatkozott az MTI-nek, hogy a kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány a Genetics címí szaklap szeptember 30-i számában látott napvilágot.
Raskó István a kutatás előzményeiről elmondta, hogy a Genetikai Intézet az MTA Régészeti Intézetével közösen honfoglalás kori temetőkből származó csontvázak anyai és apai ági öröklődési vonalait vizsgálta, összehasonlítva az adatokat a ma élő magyarokéval és székelyekével. A vizsgálat során az úgynevezett klasszikus honfoglalás kori temetkezési helyeket kutatták, amelyekre a gazdagon díszített régészeti leletanyag és lócsontvázak jelenléte volt jellemző. Emellett feltártak ugyanezen korból, de átlagos, "köznépi" temetőből származó sírokat is.
"&Uacutegy gondoltuk, hogyha genetikailag elemeztük a lovasokat, vétek lenne kihagyni a lovaikat, annál is inkább, mert a korabeli nyugati írásos források szerint a magyarok alacsony termetí póniszerí lovakat lovagoltak, és meg akartuk nézni, hogy ezek milyen típusú lovak voltak. A lovakkal is el lehet ugyanis végezni ugyanazt a vizsgálatot, amelyet az embereknél, nevezetesen, megnézni, hogy milyen anyai vonalból származnak a lovak" – magyarázta Raskó István.
Ismertetése szerint összesen 26 olyan lócsontvázat vizsgáltak meg, amely a honfoglaló magyarok sírjaiból került elő. Ezenkívül vizsgáltak avar kori lovakat, valamint a modern hucul és akhal teke fajtákat.
"&Oumlssze kellett hasonlítani a ma élő állománnyal is, hogy képet kapjunk arról, melyek azok a fajták, amelyek genetikailag leginkább hasonlítanak a régi lovakhoz" – fízte hozzá a tudós.
Mint kiderült, a honfoglaló magyarok távolról sem póniszerí lovakat lovagoltak.
"Voltak olyan lovaik, amelyek a ma élő, Türkmenisztánban kinemesített akhal teke fajtával mutatnak leginkább genetikai hasonlatosságot. Ezek voltak a csúcslovak, ma is azok. Az akhal teke lovakat úgy edzik, hogy vastag nemeztakarót helyeznek rájuk. A sivatagban magas a hőmérséklet, s a nemeztakarónak köszönhetően ezeknél a lovaknál egy specifikus élettani változás megy végbe, nevezetesen a bőrük alatt lévő hajszálerek nagyon kitágulnak, ami biztosítja számukra a megfelelő hőleadást. Ezzel az edzésmódszerrel kiválogatják azokat a lovakat, amelyek hihetetlenül nagy távolságokat képesek megtenni, akár ügetve is. Lovas szakemberek szerint naponta akár 100-130 kilométert is képesek haladni" – összegezte Raskó, hozzátéve: az avarok lovai sokkal inkább keveréklovak voltak. Voltak keleti származású lovaik, de európai lovak is voltak a birtokukban.