Leírták a burgonya genomját

Nemzetközi együttmíködésben elkészült a burgonya genetikai állományának leírása – jelentették be amerikai kutatók.16 intézet ötven kutatójának közremíködésével írták le a világ legnépszeríbb zöldségének a genomját, melyet múlt hétvégén tettek közzé. A szakértők szerint ez az eredmény hozzásegíthet, hogy életerősebb, nagyobb tápanyagtartalmú fajtákat fejlesszenek ki.

"A burgonya a legfontosabb zöldség világszerte. Ez a jelentés a burgonya génjeiről mérföldkő a genomtérképezésben" – hangoztatta Robin Buell, a Michigani &Aacutellami Egyetem növénybiológusa, a projekt résztvevője a bejelentés alkalmából.
A burgonyagenom leírására alakult konzorcium (PGSC) 2006-ban kezdte meg munkáját; intézeti tagjai voltak Argentínából, Nagy-Britanniából, Chiléből, Kínából, Indiából, &Iacuterországból, Hollandiából, &Uacutej-Zélandról, Peruból, Lengyelországból, Oroszországból és az Egyesült &Aacutellamokból.

A burgonya genomjában 12 kromoszóma található 840 millió bázispárral (a bázisok a DNS-lánc építőkövei); mérete az emberi genom mintegy negyede. A most elkészült genomvázlat az összes gén 95 százalékát adja meg.

A munkát egy kínai számítógépes programmal sikerült felgyorsítani, melyet a Pekingi Genomikai Intézetben dolgoztak ki. A szoftvert használva a kutatók könnyebben el tudták helyezni a teljes genetikai térképen az általuk leírt szakaszokat.
Korábban 2005-ben készült el a rizs, 2008-ban pedig a kukorica génszerkezetének leírása.

A burgonyát – mely a paradicsom közeli rokona – mintegy hétezer éve kezdték termeszteni Dél-Amerikában, ám ma már az Antarktiszon kívül minden kontinensen terem. A kukorica, a rizs és a búza után a burgonya a negyedik leggyakoribb élelmiszernövény; 2007-ben 309 millió tonna termett belőle világszerte. Kína a világ legnagyobb burgonyatermelője a maga éves 48 millió tonnás mennyiségével, ám fejenként Fehéroroszországban fogyasztják belőle a legtöbbet, 180 kilogrammot évente.

A burgonya föld alatt növekvő gumója számos vírus, gomba és baktérium fertőzésének ki van téve. A kutatók azt remélik, hogy a genom ismeretében új, ellenállóbb fajtákat fejleszthetnek majd ki.

"Jelenleg 10-12 évbe telik egy új burgonyafajta kifejlesztése. Azt várjuk, hogy a genom információinak felhasználásával drámaian lerövidíthető az új változatokhoz szükséges idő, valamint annak ára is jelentősen csökken" – tudatta közleményében a Skót Növénynemesítési Kutatóintézet, mely ugyancsak tagja volt a konzorciumnak.