Miért nem hítenek eléggé az erdők?

A világszerte növekvő hőmérséklet csökkenti az erdők hítőhatását – bizonyították német kutatók kísérletekkel. Forróság esetén a fák kevesebb lebegő részecskét, más néven aeroszolt bocsátanak ki, amelyek a vízgőz kondenzációs magjaiként szolgálnak. Amennyiben túl kevés termelődik, kevesebb felhő képződik, a földet pedig több napsütés éri.
A fák kipárolgása úgynevezett monoterpéneket tartalmaz, amelyek – többek között – a tipikus erdőillatról gondoskodnak. Az illékony vegyületek kulcsfontosságúak az aeroszolok képződéséhez. Magasabb hőmérséklet esetén több monoterpén keletkezik, ezért eddig azt feltételezték, hogy a nagyobb hőség kedvez a felhőképződésnek.

A németországi jülichi kutatóintézet munkatársai, Astrid Kiendler-Scharr vezetésével most kiderítették, hogy egy másik, szintén a fák által kibocsátott molekula, az izoprén ellentétes hatással van a folyamatra. Ez az anyag szintén fokozottan képződik hő hatására, és bizonyos gyököket megköt a levegőből. E gyökök nélkül azonban a monoterpének kevesebb aeroszolt alkotnak, a felhőképződés pedig alábbhagy, a hítőhatással együtt – írja a Die Welt címí német lap internetes kiadása (www.welt.de).

A hőmérséklet emelkedésével az izoprén kipárolgása jóval meghaladja a monoterpénekét – magyarázza a kutatócsapat a Nature címí folyóiratban. Ennek következtében az aeroszolképződés 2010-ig ötödével fog csökkenni a maihoz képest. A felhők hítőhatása így 12 százalékkal lesz kisebb.

A kutatók kísérleteiket egy speciális növénykamrában hajtották végre, amelybe kevés izoprént kibocsátó fákat ültettek – például nyírt, bükköt, luc- és erdei fenyőt. &Iacutegy a kamra izoprénkoncentrációját szabályozhatták, hogy megnézhessék az aeroszolképződésre gyakorolt hatását.  Amikor a kamrába helyeztek egy tölgyfát, amely nagy mennyiségí izoprént bocsát ki, csaknem teljesen abbamaradt az aeroszolképződés.