Szulejmán szí­vének nyomában

2016-ban lesz Szigetvár ostromának és Szulejmán halálának 450. évfordulója. A város azonban már évek óta az érdeklődés középpontjában áll, és nagy erőkkel folynak a kutatások az egykor sokat látogatott muszlim zarándokhely, Szulejmán türbéje után. Schmidt Anikó cikkéből kiderül, hogy mit lehet tudni a titokzatos sí­r helyéről.

A sí­remléket a hí­res uralkodó fia, Szelim szultán ott emeltette, ahová apja szí­vét és belső szerveit – a korabeli kútfők szerint – egy aranyedénybe zárva a hadjárat idején nagy titokban eltemették. A türbének azonban ma már nyoma sincs: a haditanács 1693 tavaszán értesült arról, hogy Szulejmán sí­remlékét elbontották, köveit pedig széthordták. A tanúvallomások jegyzőkönyveiből és Szigetvár parancsnokának, Gabriele di Vecchinek a jelentéseiből kiderül, hogy a fehér márványból készült sí­rkápolnát egyik beosztottja, Gallo T’esch élelmezési tiszt rombolta le, hogy köveit eladja, mí­g ólom burkolatát, valamint nagy, aranyozott gombját Bécsben próbálta értékesí­ttetni. A türbéről két szerzőtől maradt fenn ábrázolás: Esterházy Pál Mars Hungaricus cí­mű latin nyelvű munkájának lapjai között megbúvó tollrajza és Leandro Anguissola (1652-1720) két helyszí­nrajza, melyeket 1689-ben, a visszafoglalás napjaiban készí­tett. De vajon Anguissola térképének tanulmányozásával valóban megtalálhatjuk Szulejmán sí­rhelyét?