Egy gyerek se születik kövérnek

Az elhízott kisgyermek ügyetlenebbül mozog, az iskolában csúfolják, emiatt aztán egyre kevesebbet mozog, s újabb kilókat szed magára… Lelki sérülései miatt visszahúzódóvá vagy agresszívvá válik, társai közt kevés sikert él át, legfőbb öröme az evés marad…Ilyen egyszerí. Ilyen ördögi… Pedig csak az elhízásra való hajlamért felelősek a gének – a kövérséget a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód okozza! Egyetlen kisbaba sem születik kövérnek. Sőt, amíg csak anyatejet vesz magához – képtelen elhízni. Telítettségérzése ugyanis mindig teljes összhangban van az ideális mennyiségí anyatejjel. Ha azonban a baba már kiegészítő ételt kap vagy tápszeren él, előfordulhat a túltáplálás. A szülőnek gondoskodnia kell, hogy a baba minden esetben megkapja teljes tej és püréadagját – de ne többet a kelleténél. A túl sok tej folyadékfelhalmozódáshoz, a túl sok püré fölösleges kalóriákhoz vezet.

A mennyiség és minőség összhangja azonban ez esetben sem másodlagos, aki a legjobbat szeretné adni gyermekének, keresse a tiszta és ízletes ételeket, s olyan bébiételeket válasszon, amelyek természetes alapanyagokból készülnek, s nem terheltek mesterséges adalékanyagokkal, aromákkal, tartósítószerekkel. Ezzel a szülő mintegy megalapozza s hozzászoktatja kisgyermekét a helyes táplálkozáshoz és kedvelt ízekhez. A későbbi, egyszerí kövérséget – amely mögött nem húzódik betegség – csak látszólag könnyí kezelni. A szülő és a gyerek egyaránt egy csodatablettát várna… s már a fogyáson is energiát szeretne spórolni. Pedig a nehezebb utat kell választaniuk: a fogyókúrás diétát és a mozgást. A diéta nem lehet túl szigorú, mert úgy betarthatatlan, másrészt megvonja a fejlődő szervezettől a fontos tápanyagokat. A gyermek diétájáról a táplálkozási szakértőktől bárki részletes útmutatást kaphat – ám téved az a szülő, aki úgy gondolja, gyermeke fogyókúrájának pusztán szakácsa vagy szemlélője maradhat. Nem lehet úgy diétáztatni a gyereket, hogy a család ne változtatná meg maga is az étrendjét – bizony, példát kell mutatni. Bárki könnyedén beláthatja: gyermeke soha nem fog vasárnapi ebédként párolt biozöldséget enni, amíg testvére, apja s anyja tányérján ott a rántott csirke sültburgonyával…

Négylábú robotok  elmebajosoknak
Bár a kutya köztudottan az ember legjobb barátja, ám a míkutya sem marad el sokkal kedvenceink mögött. Példa erre aibo, a mérnökök által tervezett háziállat, melynek eredeti feladata az lett volna, hogy szórakoztassa a gyerekeket.. Toshiyo Tamura, a japán National Institute for Longevity Sciences munkatársa egy tanulmányában kifejtette, ezek az álebek alkalmasak lehetnek valódi, hús-vér társaik helyettesítésére különböző betegségek kezelése közben. Ilyen betegség lehet akár az elmebaj is. Tamura, az ilyen kórral küszködő betegeknél lévő kutyákat kicserélte az aibo egyes példányaira, majd pedig várta a fejleményeket. Az elektronikus kedvenc egy beépített kamera, egy mikrofon és belső szenzorok segítségével érzékelte környezetét, egy külön szoftver segítségével pedig a kutyust még arra is megtanították, hogy hangot adjon szükségleteinek és hogy megjegyezzen dolgokat. A páciensek mindegyike hamar észrevette, hogy robottal van dolga, és azt is hamar belátták, hogy minden bizonnyal gyógyulásukat igyekszik szolgálni. Szinte minden kezelt azonnal kommunikálni kezdett az aiboval. A kísérlet sikeresnek bizonyult, és nyilvánvalóvá vált, hogy a robotkutya hasznos segítséget nyújt az effajta betegségek kezelésében.

Végzetes kávészünet
Egy kávészünet szabotálhatja a dolgozók munkáját, aláaknázza a kollektív tevékenységeket, ahelyett hogy inspirálná mindezt. Az, aki koffein segítségével tartja magát ébren, minden bizonnyal képtelen lesz bizonyos tevékenységek, feladatok elvégzésére, állítják a brit bristoli egyetem kutatói. Egy korábbi felmérés szerint a munkahelyi dolgozók abban a hitben fordulnak a koffeinhez, hogy az majd segít legyírni bennük a stresszt vagy a fáradtságot – ám egy újabb vizsgálat azt bizonyítja, hogy a kávé erősbíti a stressz érzetét (főképp férfiak esetében), és gátolja a közremíködést különböző csoportos tevékenységekben, vagyis akadályozza a társaságbeli oldottságot s ahelyett, hogy oldaná a feszültséget, éppen hogy még elviselhetetlenebbé teszi azt. A brit tudósokat – akik otthon sohase tartottak kávészünetet – egy Egyesült &Aacutellamok-béli  üzleti út késztette a vizsgálódásra, amikor is a feszített munkatempót nem kevés feketeleves elfogyasztásával próbálták ellensúlyozni. A csoport tagjai a feszültség növekedtével egyre inkább rákaptak a koffeinre, melytől azonban csak még rosszabb lett helyzetük… Hazatérve 32 önként vállalkozón kísérleteztek különböző koffeinkoncentrátumokkal. A férfiak többségénél a koffein serkentő hatást mutatott a matematikai, illetve egyéb elvont tevékenységek esetén, ám a társasági ténykedésekben romlott fogyasztója teljesítménye. A kávé feltehetően azért fokozza jobban a stresszt férfiak esetében, mert már eleve komolyabb kihívásnak vesznek minden feladatot.

A tenyérjóslás jövője
A tenyérből való olvasás nem is annyira a jövőről, mint sokkal inkább a múltról árulkodik – vélik londoni neurológusok. A kézfej lenyomatai ugyanis számos korai (akár még az anyaméhben bekövetkezett) eseményről számolnak be, amelyek könnyen rá is vezethetnek a fejlődéssel járó tudathasadásos betegségek nyomaira. A tudathasadásos, skizofrén betegségek okainak felderítésére számos hipotézis napvilágot látott, ám idáig egyik sem szolgált döntő bizonyítékkal. A Harvard Egyetem antropológusa, Dan Lieberman példának okáért az agykoponya koragyerekkori fejlődési rendellenességeit teszi felelőssé a később kialakuló skizofréniáért. A különböző mérési módszerekkel elvégzett vizsgálatai alapján arra az eredményre jutott, hogy a tudathasadásos betegek agykoponyája rendszerint szélesebb egészséges embertársaikénál. Egy másik feltevés szerint viszont vitaminhiány (egészen pontosan a D-vitamin hiánya) idézi elő a rendellenességeket. Minden kétséget kizáró megoldás egyelőre nincsen, felmerült azonban egy újabb ötlet.

A kutatók feltevése a következő: amennyiben egy bizonyos hatás éri az agyat, ugyanaz a hatás valamilyen módon meg kell, hogy mutatkozzon a bőrön is, mivel a bőr ugyanabból a szövetből jön létre, melyből az agy. Kézzelfogható példát nyújt elméletükre a tudathasadásos betegeknek számos esete, akiknél kimutathatók bizonyos elváltozások a tenyerükön. Paul Fearon, a Londoni Pszichiátriai Intézet konzulense, csoportjával kifejlesztett egy módszert, amely segítségével képesek különböző dermatológiai mérések elvégzésére. A módszer neve: a-b ridge count (a-b vonal vizsgálat).  A tenyéren, minden ujjtőnél látható egy három ágú csillagra hasonlító képződmény. A mutatóujjnál látható képződmény neve „a”, és a középsőujj környékén láthatóé „b”. Megszámlálván a két találkozási pont közti vonalak számát, megkapjuk a már említett „a-b ridge”-et.

A kéz ujjai nem egyszerre fejlődnek ki, és pont ez a két ujj nyeri el utoljára végső formáját, így rájuk lehet hatással a legtöbb külső környezeti hatás. Amennyiben skizofrénia az eredménye egy adott behatásnak, akkor ezek a jelek még az ujjlenyomaton is megjelenhetnek. Fearon és csapata tehát azt vallja, hogy az alacsony a-b vonal szám összefüggésben lehet a skizofréniával, ám azt egy szóval sem állítják, hogy ez ugyanakkor szükségszerí is volna: még a kutatók szerint sem kizárt, hogy különösebb „mélyebb” ok nélkül jelentkeznének szokatlan vonások a tenyér felületén, ám statisztikai méréseik szerint a betegek nagyobb arányban rendelkeznek ilyen jelekkel.