Az Adriai-tenger a hazánkhoz legközelebb eső sós víztömeg, amely a Földközi-tengerhez kapcsolódik és rendkívül gazdag élővilággal rendelkezik. Ez választja el a Balkán-félszigetet az Appennini-félszigettől, és ezt érinti a legjobban a biodiverzitás csökkenése, valamint az ökoszisztéma egészségének romlása.
A horvát partszakasz mentén a turizmus fellendülésének köszönhetően olyan fajok észlelése szűnt meg vagy éppen csökkent drasztikusan, mint amilyen a nagy fehér cápa vagy a mediterrán barátfóka. A hajóforgalom megnövekedése kiszorítja ezeket az állatokat a természetes élőhelyükről és különös befolyást gyakorol a cetekre. A tengeri emlősök hallása ugyanis nagyon érzékeny, és nem kizárt, hogy az intenzív vízi közlekedés hatással van a megjelenésükre. Továbbá a túlhalászás is komoly fenyegetést jelent az itt élő populációkra, mivel táplálék hiányában ezek az állatok szép lassan kiszorulhatnak az Adriai-tenger térségéből.
Delfinfélék, avagy fogascetek és bálnák
A bálnák, a delfinfélék és a disznódelfinfélék a cetek rendjébe tartoznak. Egy laikus számára kihívást jelenthet megkülönböztetni egymástól ezeket a tengeri emlősöket, hiszen a köznyelvben használatos elnevezések alapján sokszor fordul elő, hogy delfinféléket bálnának neveznek el. Ennek klasszikus példája a kardszárnyú delfin, amelynek tudományos neve az Orcinus orca. Azonban az állatot gyakran hívják gyilkos bálnának is, ami nem véletlen, hiszen az óceánok egyik csúcsragadozója, amely könnyedén ejti el a nagy fehér cápát, de még a világ legnagyobb állatát, a kék bálnát is képes csapatmunkával levadászni.
Mi a különbség a delfinek és a bálnák között? A cetek két csoportját különböztetjük meg: a delfin és disznódelfinfélék a fogascetek közé tartoznak, míg a bálnákat a sziláscetekhez soroljuk. A delfinek elsősorban kisebb-nagyobb halakkal, illetve fejlábúakkal táplálkoznak, a fogaikkal ragadják el ezeket. A bálnák táplálékának nagy részét apró halak, illetve planktonok teszik ki, amelyeket a szájukban a fogak helyett található szilák segítségével szűrnek ki a vízből.
Varga Nikolett cikkének folytatását keressék az IPM májusi számában vagy a laptapir.hu oldalon!
