„Lendület és ragyogás” címmel Herendi porcelánkiállítás nyílt március 24-én Bajnán a Sándor-Metternich kastélyban. Ennek apropóján bejártuk az ország egykori vezető arisztokrata famíliájának fészkét, a legendás „Ördöglovas”, Sándor Móric kastélyát, akinek Paulina lánya a kor divatdiktátora volt.
A Komárom-Esztergom vármegyében, a Gerecse szélén megbújó kastély az 1700-as években került a Sándor-család tulajdonába. Előbb barokk átalakításon ment keresztül, majd az 1830-as években gróf Sándor Móric (1805-1878) felkérte Hild Józsefet, a kor neves építészét, hogy klasszicista stílusban építse át, korszerűsítse a kastélyt. A dísztermeket pedig Alessandro Sanquirico, a milánói Scala díszlettervezője alakította ki.
A virágcsarnokban látjuk az első Herendi kompozíciót, egy hatalmas installációt. Simon Attila a Herendi Porcelánmanufaktúra ügyvezetője kiemelte a középen látható szavannás vázát, amelyet az ománi szultán rendelt. Érdekesség, hogy minden darabból készül második példány Herenden.
Az egyik legkarakteresebb része a kastélynak a lépcsőházi csarnokban a lovas Sándor Móricot ábrázoló olajfestmény. Gróf Alexander Clarot bécsi festő alkotása 1827-ből. A festmény az Ördöglovast ábrázolja, ahogyan akkoriban nevezték a lovasbravúrjairól Európa-szerte hírnevet szerzett Sándor Móricot. A gróf Budapesttől Angliáig csodálatot vívott ki azzal, ahogyan lovagolt, amilyen manővereket végrehajtott. Egyszer fogadott az angolokkal, hogy képes betörni egy addig teljesen kezelhetetlen lovat. A fogadást megnyerte, és ráadásnak egy lóversenyt is a már betört lóval. Ezt látván a ló gazdája csak ennyit mondott: „Ez nem egy ember, ez egy ördög”. Dallos Gyula miniszteri biztos, egykori kiváló díjlovagló, a kiállítás védnöke, a festményt elemezve áradozott a ló és a lovas testtartásáról, összhangjáról, a tökéletesen ábrázolt pillanatról.
Erdősné Csík Katalin létesítményvezető elmondta, hogy viszontagságos úton került vissza a helyére. A második világháború után szovjet katonák céltáblája (30 golyónyomot találtak a fejen és a mellkason), majd az esztergomi Balassa Bálint Múzeum raktárában porosodott évtizedeken át, mígnem sikerült megmenteni az utókornak.
Az operettkirály Kálmán Imrét is megihlette Sándor Móric alakja, Ördöglovas címmel operettet írt róla. Ebből a megnyitón Dénes Dorottya, a Rákász Gergely Alapítvány növendéke adott ízelítőt.
A férfi szárnyban hallható a zeneszerető és zeneszerző Sándor Móric néhány műve. Kedvenc hangszere a citera volt, 99 saját művet komponált és adatott ki. Megelevenedik barátsága Széchenyi Istvánnal is. Erdősné Csík Katalin elmondta, hogy nehezen indult a kapcsolat, részben a 15 év korkülönbség, részben Sándor Móric nyilvánosságba való berobbanása miatt, a “legnagyobb magyar” ugyanis kezdetben féltette hírnevét. Közös szívügyük – a lótenyésztés, a lovassportok meghonosítása – azonban közel hozta őket egymáshoz. Sándor Móric közügyekkel nem foglalkozott, ám a Lánchíd építését támogatta. Angliába utazott és ő hozta haza az első terveket.
A női szárnyban Sándor Móric lányának, Paulinának az élete elevenedik meg. Metternich-Sándor Paulina korának igazi divatdiktátora volt, aki élénk és szerteágazó társadalmi életet élt, bizalmasa volt III. Napoleon francia király feleségének, Eugeniának. Divatklubot alapított Bécsben, Richard Wagner neki ajánlotta egyik darabját, és Edgar Degas is megfestette őt. A dámák utánozták öltözködését, kifinomult stílusát. A bajnai kastély felújított termeiben beleshetünk Paulina elegáns ruhatárába is.
Egy különleges ruhát mutatott be Simon Attila: “A Herendi Porcelánmanufaktúra néhány évvel ezelőtt készített egy herendi mintákkal ellátott 10 darabos ruhakollekciót. Ebből az egyik a bécsi rózsa mintás ruha, amely szintén megtekinthető.”
A díszterem mennyezeti freskói görög és római istenek életigenlését ábrázolják. Az 1970-es években egy beázás után egy budapesti festő-házaspár mentette meg azokat.
A díszteremben is található egy herendi kompozíció. Simon Attila ebből egy lovas figurát emel ki, amelynek talapzata 19. századi kínai minta. Platinával festették meg, mert az ezüsttel szemben nem oxidálódik, nem feketedik meg. A fém csillogása pedig kiemeli a herendi korongosok szaktudását, a legkisebb izomköteg is látható.” Az asztalon megtekinthető még egy türkiz-platina-Apponyi mintás készlet. Egy sakk-készletből pedig ló sakkfigurát hoztak el Herendről.
A kastély az 1800-as évek virágkora után, amikor is az öröm fészke volt bálokkal, vadászatokkal, 1945 után az enyészeté lett. Az ötvenes években két éven át itt működött az ország egyetlen női traktorosképző iskolája. Az egyik teremben egy korabeli traktor is látható kerekei alatt a kastély néhány darabkája. Szimbolikus, hogyan temette el a Rákosi-rendszer az arisztokrata értékeket. Néhány lelkes hagyománytisztelő művész azonban segített megmenteni az értékeket, átfogó felújítás után pedig a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. 2021 decemberében nyitotta meg a nagyközönség előtt az Ördöglovas kastélyát, amely rendezvényhelyszínként is funkcionál.
