A Pannon Regionális Tudásközpont futurIT Informatikai Biztonsági Tudásközpontja értékvédő módszereket, eszközöket kutat és fejleszt infokommunikációs értékeink megóvására.Az informatikához és az információbiztonsághoz kapcsolódó szabványi-szabályozási formákkal, tervezéssel, kockázatelemzéssel, üzletmenetfolytonosságkezeléssel, katasztrófahelyzet-kezeléssel, fejlesztési folyamatok biztonságával, teszteléssel, jogosultságkezeléssel, sérülékenységvizsgálatokkal, gyenge pontok kezelésével foglalkozó tudásközpont céljait Kürti Tamás vezetői összefoglalója egyszeríbben fogalmazza meg: értékvédő módszereket, eszközöket kutatnak és fejlesztenek infokommunikációs értékeink megóvására. A futurIT-t alapító három partner, a Pannon Egyetem, a KÜRT Zrt., valamint az Albacomp Zrt. pályázatára az átlagnál kisebb összeget kaptak, azonban ez panaszkodás helyett inkább a fejlesztések erősebb fókuszálására sarkallta a tudásközpont vezetőit. A tudásközpont vezetői erősen fókuszált fejlesztésekben gondolkoztak, és a hároméves inkubációs időszak kezdetén nagy tervekkel kezdték meg munkájukat.
A kitízött tudatos célok mellett még egy dologban erős a futurIT: a megvalósítás módjában, ami Kürti Tamás szerint nem is lehet máshogy, ha hitelesnek akarnak tínni egy ilyen területtel foglalkozó tudásközpont szerepében. A megszokottól eltérő modell felépítésén, valamint a kutatás-fejlesztésen túl egy új tudományág diszciplináit próbálják szintetizálni és megalapozni, a vonatkozó szabályozási kereteket összegyíjteni és letisztítani. Miként képzelték ezt el az induláskor, és mit gondolnak most az együttmíködés eredményeiről: hármas interjú Kürti Tamással, a futurIT vezetőjével, dr. Bertók Botonddal, a futurIT egyetemi szakmai vezetőjével, a Pannon Egyetem Míszaki Informatikai Karának docensével, és Papp Attilával (KÜRT Zrt.) a futurIT ipari szakmai vezetőjével.
IPM: Az átlagembernek a veszprémi felsőoktatásról talán még ma is a vegyészképzés jut eszébe először. A KÜRT és az Albacomp részvétele a konzorciumban mégis azt mutatja, hogy az elmúlt években csendben olyan szakmai munka folyt a Királynék Városában, amely lehetővé tette a futurIT létrehozását. Hogyan találtak egymásra?
Kürti Tamás: – A hatvanas-hetvenes években a Veszprémi Egyetem valóban egy karral míködött, ám dr. Gaál Zoltán rektor úr regnálása idején (1998-2007) további négy egyetemi kar is indult a városban. Ráadásul olyan szakemberek dolgoznak itt, mint a Míszaki Informatikai Kart létrehozó és felépítő Friedler Ferenc professzor úr, aki egyben a Pannon Regionális Tudásközpont igazgatója is. Ő amellett, hogy saját szakterületén a világ egyik legelismertebb kutatója, képes hosszú távon és komplex rendszerekben gondolkodni, nagy hangsúlyt helyez az utánpótlás nevelésre és fontos számára a tehetséggondozás. A kilencvenes években ő dolgozta ki a gyógyszergyárak folyamatainak minőségbiztosítását, és egy olyan egyedi optimalizáló módszertant alkotott, melyet az amerikai egyetemeken is oktatnak. Ez az úgynevezett folyamat hálózat szintézis módszertan és az erre épülő P-gráf modell. A futurIT létrehozására, az általunk kitízött célok megvalósítására Veszprémben kínálkozott a legjobb lehetőség. Két dolog miatt fontos számunkra ez a fajta együttmíködés: a Pannon Egyetemen diszciplináltan tudják kezelni az oktatást, a kutatást és a fejlesztést. A kutatói gárdának nagy ipari tapasztalata van, a P-gráf módszertan pedig lehetővé teszi, hogy az informatikai biztonságnak tudományos alapot teremtsünk, ugyanis ez a fajta optimalizálás nagyon közel áll a biztonsági kérdésekhez. Emellett a RET nagy lehetőség volt arra, hogy szinte a teljes tudományos irodalmat végignézzük és feldolgozzuk a biztonság tekintetében. Munkánk során kiderült, hogy nincsen klasszikus tudományos alapja az informatikai biztonságnak.
Papp Attila: A magyar informatikai felsőoktatási képzések közül a veszprémi Míszaki Informatikai Kar nagyon erős üzleti kapcsolatokkal rendelkezik: a KÜRT-tel, az Albacomppal, az IBM-mel és több nagy, nemzetközi céggel is. A hozzáállásuk is más, mint amit az ország többi egyetemén tapasztalunk: igazi partnernek tudnak minket tekinteni. Másfelől mi nagyon sokat kaptunk Veszprémtől. Cégünk társalapítója és elnöke, dr. Kürti Sándor, és személyesen mi magunk is. Munkatársaink közül többen ott végeztek, ki míszaki menedzserként, ki míszaki informatikusként. Szóval ez egy hosszú évekre visszanyúló kötődés végeredménye.
Bertók Botond: Hozzá kell tenni, hogy az egyetem már 2001 óta együttmíködik a KÜRT-tel kutatás-fejlesztésekben. Ez csak egy példája annak, hogy igyekszünk elébe menni a kihívásoknak. A meghirdetett kutatás-fejlesztési pályázatokon nem azért indultunk el, mert együttmíködőket kerestünk. Fordítva történt: a partnereinkkel együtt gondolkodva folyamatosan kerestük és keressük az újabb lehetőségeket. Így jöhetett létre a futurIT is. Mindehhez a különböző pályázatok csak egy lehetséges finanszírozási formát, egy katalizátort jelentenek, amely révén könnyebben érhetjük el a kitízött céljainkat.
IPM: És miért fontos egy piaci szereplő számára, hogy tudományos alapja legyen a szakterületének? Ha jó az, amit csinál, úgyis megveszik a termékeit, szolgáltatásait.
Kürti Tamás: Ha terjeszkedni szeretnénk és figyeljük a nemzetközi piacot, akkor nagy segítséget jelent, hogy több szinergikus pillére tudjuk alapozni a megjelenésünket. Így jobban otthon tudjuk érezni magunkat. A német leányvállalatunk például a bochumi egyetem informatikai kutatóival míködik együtt. Könnyí volt velük úgy megállapodni, hogy nem csak piaci szereplőkként jelentünk meg az országban, hanem megmutathattuk az erős kutatási vonalunkat is.
IPM: Nem csak tudományos szempontból kívánták a munkájukat alátámasztani, hanem a területtel kapcsolatos, szerteágazó jogszabályi rendelkezéseket is összegyíjtötték. Ezzel megkönnyítették a saját munkájukat, és egyből hasznosították is a felhalmozott tudást: web alapú szolgáltatásként kínálják az érintetteknek. Tényleg ekkora káosz uralkodott korábban, hogy erre szükség volt?
Kürti Tamás: Számunkra is komoly fejtörést okozott, hogy kutatásnak minősül-e a releváns jogszabályok, szabályozások és szabványok összegyíjtése és összeigazítása. Azonban mára bebizonyosodott, hogy ez a szintetizáló munka elengedhetetlen volt ahhoz, hogy tudjuk, merre „innováljunk”. A Pannon Egyetemen már korábban is több jogász végzett keresztkutatásokat az infokommunikáció témakörében, így a kapcsolatok adottak voltak. Az informatikai biztonságnak ma már sok helyen összhangban kell lennie a törvényi vagy pénzügyi felügyeletek által készített előírásokkal, ezt nekünk is központi területként kellett kezelnünk. A www.itjog.hu címen elkészítettünk egy iparági információbiztonsági portált, melyen a kis-és középvállalkozásoknak tudunk támaszt nyújtani olyan területen, melyen korábban reménytelen volt kiigazodniuk: miben is kell megfelelniük, milyen előnyökkel jár, ha megfelelnek ezeknek, és mit kell érte tenniük. Ezekre a kérdésekre eddig csak magas tanácsadói tiszteletdíjak kifizetése után kaphattak választ. Most ezek az ismeretek elérhetővé váltak a weben is: olcsón, költséghatékonyan tudják igénybe venni őket.
IPM: Itt már megjelenik a hasznosítás, melyben az egyik legsikeresebbnek tínik a futurIT a hazai RET-ek közt. Az éves jelentéseikből is az tínik ki, hogy már az elején tudták, mit szeretnének elérni.
Kürti Tamás: Konkrét elképzelésünk volt arról, hogy mire lehet ma szüksége ennek a területnek, és igen: úgy tínik, jó úton járunk. Egy-egy új iparág megjelenésekor az első szereplők szolgáltatás formában adják az új megoldásokat. Az információs biztonság megjelenésekor, a kétezres évek elején ez volt a jellemző. Utólagos elhárításban nekünk is több mint tízéves tapasztalatunk van: ha összeomlik egy rendszer, abból ki tudjuk menteni az adatokat. Az ezredfordulót követően a vállalatok számára fontossá vált, hogy felkészüljenek és megelőzzék ezeket az eseményeket. Közben ezek a szolgáltatások kiforrottak, már termékesíteni lehet és kell is őket, mert mindenki csak „dobozban” akarja megvenni. Mi is erre a hullámra ültünk föl. De ha már dobozolni lehet a terméket, akkor ne csak a gazdag nagyvállalatok férhessenek hozzá. Az internetes szolgáltatásalapú termékeknek nagyon sok előnyük van: elég egy helyről frissíteni, testreszabott, iparág-specifikus megoldásokat tudunk nyújtani. Ez nagy előnyt jelent, mert egészen eltérő felépítésí szervezeteknek van szüksége egyazon területen valamilyen megoldásra. És az általunk kínált szolgáltatások a már meglévő rendszerekkel is kompatibilisek. Ez költséghatékonyság szempontjából nagyon fontos.
IPM: A megvalósult fejlesztéseik jó részét az interneten keresztül is el lehet érni. Említették, hogy a cél a minél szélesebb körhöz való eljutás volt. Ezt mintha másra hagynák.
Kürti Tamás: Nekünk elég a hasznosítót látnunk, nem kell az utolsó ügyfélig eljutnunk. Alapvetően kompetenciákat fejlesztünk, ami tudásalapú tevékenység. Ezt önmagában nem lehet eladni, ezért a kompetenciákat különböző termékformákban hozzuk létre. Az általunk kialakított hasznosítási struktúra gyakorlati megvalósítását a 2009-ben létrejövő futurIT Kft. fogja jelenteni, mely a konzorciumi tagok közös spin-off vállalkozása lesz. Ez a cég licenceli a tudásközpont keretében létrejött gyakorlati eredményeket. Így a mi fókuszunkban továbbra is a kutatás-fejlesztés maradhat, nem aprózzuk el a figyelmünket, erőforrásainkat, és arra tesz minket alkalmassá, hogy más cégek, amelyek jelen vannak a piacon, beágyazott ügyfélkörrel tudják értékesíteni a mi szolgáltatásunkat. Ezáltal az ő portfóliójuk bővül, és mi is maradhatunk a „kaptafánknál.” Az üzleti modellünk arra épül, hogy webes szolgáltatásokba tömörítsük össze a kompetenciáinkat. Ilyen az itjog.hu például, amelyet a Complex Kiadó hasznosít.
Bertók Botond: A szoftveres adatmentés programunkban, vagy az informatikai rendszerfejlődési-minősítési eljárások kidolgozásánál és standardizálásánál nem az a célja a futurIT-nek, hogy a KÜRT-öt ruházza fel az itt megteremtett tudással. Ezt a tudást olyan vállalatoknak kívánjuk átadni, melyek hasznosítani tudják. Ez is megtérül, hiszen fizetnek a szoftverért, az oktatásért. Ugyanakkor, ami a tudásközpontból kiáramlik, az már egy letisztított, egyszerísített része csak annak a munkának, ami a laborokban folyik. Ezért nem kezeljük hétpecsétes titokként az eredményeinket.
IPM: Többször is hangsúlyozták, hogy mindaz, amit csinálnak, nem pusztán informatikai, hanem információbiztonság. A hazai vállalatok felismerték már a kettő közti különbséget, vagy még ennek a fogalomnak a meghonosításával is lesz feladatuk?
Papp Attila: Az informatikai biztonság alapvetően míködésbiztonságot szolgáltat. Kevésbé a gyáraknál, mint inkább a szolgáltató szektorban, ahol igen heterogének és komplexek a rendszerek. Ehhez mindig egyedi megoldások kellenek.
Kürti Tamás: Ezért is optimális a konzorcium összetétele: az egyetem képes tudományos alaposságú rendszertervezésre, elemzésre, optimalizálásra, a P-gráfos módszertanokra. Nekünk nagy gyakorlati tapasztalatunk van, hiszen évente több mint háromezer adatmentést végeznek a munkatársaink, és eddig legalább háromszáz információbiztonsági projektet futtatunk világszerte. Tudjuk, hogy mik lehetnek az aktuális problémák. Az Albacompnak nagy gyakorlata van szoftver- és hardverfejlesztésben. Olyan emberekre építünk, akik az alapkompetenciáikat összerakva új dolgokat tudnak elérni. Erre, vagyis az információ-biztonságra 2003-2004 óta itthon is megfogalmazódott az igény a nagyvállalatokban. A kis- és középvállalatok mostanság kezdenek tudatossá válni. Ebben nagy szerepe van a gazdasági válságnak, mert a kisvállalatok is leépítésekre kényszerülnek. Az elbocsátott alkalmazottaknak gyakran kevés lehetőség áll a rendelkezésükre a továbblépéshez. Ezért sokszor vetemednek arra, hogy különböző információkat vigyenek magukkal volt munkaadójuktól. Ez ellen mindenki védekezni akar. Számukra a biztonsági büdzsé optimalizálása először önellentmondásnak tínhet: a biztonság általában növeli a költségeket. Mi azonban azt mondjuk, hogy nem feltétlenül kerül ez sok pénzbe, és az általunk kínált megoldások igénybevételéhez nem is kell az addigi rendszereiket lecserélniük. Korábban az optimalizálás nagyon egyszerí volt: az ügyfeleink alvállalkozói szerződéseit néztük át, mi az, amiben nem megfelelően szerződött a szolgáltatóval. Ehhez még nem volt szükség bonyolult matematikai algoritmusokra. A gazdasági válság ezen túllép. A hatékonyság növelése érdekében a legapróbb részletekig végig kell nézni mindent. Erre alkalmas a matematikai optimalizálás.
Papp Attila: A kutatási programjainkban létrejövő fejlesztési eredmények az információ biztonságot támogatják, ami miatt ez nem csak informatikai biztonság. Ebbe beletartoznak a papíron lévő adatok, az emberek fejében levő tudás és a know-how is, melyeket ilyen szempontból nehezebb tárgyiasítani. Mi ezeket is figyelembe vesszük. Ha csak az informatikai rendszereket vizsgáljuk, már akkor is nagyon könnyen kombinatorikai csapdákba eshetünk. Amíg van három PC-m, egy nyomtatóm, néhány alkalmazásom és az ezeket kiszolgáló szervereim, addig könnyí ezeket összehangolni, megismerni a kockázatait. E fölött azonban gyorsan elérjük azt a szintet, amikor már nem lehet kockás füzetben számolgatva kitalálni, hogy mit hogyan fejlesszek, főleg hogy a védelem kockázatarányos is legyen. Az általunk fejlesztett módszerek ezekben tudnak megoldást nyújtani.
IPM: Kürti Tamás említette, hogy mindhárom partner nagyon erős szakembergárdával képviselteti magát. Ez az egyetem részéről elvárható, de a KÜRT-nél is önálló K+F szakembergárda míködik. Az Albacomp is stratégiai üzletágként kezeli az oktatást. A futurIT éves jelentésében kiemelt szerepet kap a diákok részvétele a projektekben. Sokkal hangsúlyosabban, mint a többi RET esetében, melyekben legfeljebb a doktoranduszok kapnak lehetőséget. Tényleg ekkora hozzáadott értéket képvisel akár az elsőéves hallgatók munkája is?
Kürti Tamás: Nekünk, akik itt vagyunk ezen a beszélgetésen, az átlagéletkorunk 33,5 év. Egész életünkben nagyon sokat tettünk azért, hogy itt tarthassunk. Olyan példaképeink, elődeink voltak, akik azt sugallták, hogy oda kell tennünk magunkat. Ezért fontos az is, hogy ezt tovább tudjuk adni. A rendszer egyik alapját az 50-60 éves, óriási kutatási-fejlesztési tapasztalattal rendelkező professzorok, kutatók jelentik. De hogy mindent tovább is tudjunk adni, huszonévesekkel érdemes körülvenni magunkat. És ők is elképesztő teljesítményekre képesek.
Bertók Botond: A mi célunk, hogy dinamikus pályára állítsuk a következő nemzedéket. Most, a futurIT harmadik évében egyre inkább arra térünk át, hogy az eredményeink azonnali visszacsatolásra kerüljenek. Fejlesztési eredményeinket be tudjuk kapcsolni az oktatásba, hiszen nem a levegőbe beszélünk, míködő szoftvereink vannak. Ehhez hozzátartozik az is, hogy az elmúlt hetekben végignéztük az összes kutatási eredményünket, felmérve, hogy azokat miként tudnánk beilleszteni a következő évi oktatásba. Most azokról a hallgatókról is beszélek, akik nem jutnak szerephez a RET-ben. A cél, hogy az általunk fejlesztett módszertanokat használni tudják például a piacon szereplő cégek akár úgy, hogy a veszprémi egyetemről keresnek végzős informatikus hallgatót, vagy az egyik kollégájukat íratják be felnőtt képzésre hozzánk.
IPM: Az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola míködtetésével azokra is gondolnak, akik még nem tanulnak egyetemen. Erős utánpótlási bázist jelent ez a kezdeményezés?
Bertók Botond: Az iskolát a Pannon Egyetem Míszaki Informatikai Kara tartja fenn. Ez egy országos program, immár két centrummal: Veszprém után Szolnokon nyitottuk meg az Alföldi Központunkat. Az iskola célja, hogy összegyíjtse a matematikából legjobban teljesítő középiskolásokat. A diákoknak semmi elkötelezettsége nincs, nem kell a karunkra jönniük. Azok, akik mégis mellettünk döntenek, egy olyan minőséget képviselnek, amiért már önmagában is megéri míködtetni a programot. Ők elsős koruktól olyan körülményeket kapnak, mint a kutatók – saját irodát, számítógépet –, és egy témavezető professzor foglalkozik velük. Természetesen elvárjuk, hogy a tanulmányaikat is rendesen végezzék, de emellett a futurIT projektjeinek résztvevőivé is válnak. Meglepő teljesítményekre képesek, amiben közre játszik az életkori sajátosság, a „miénk a világ” is. 2008-ban a kutatásainkban negyven diák vett részt. A diákok pedig ezzel a hosszútávú karrierjüket is meg tudják alapozni, hiszen az egyetemi évek során olyan referenciákat szereznek, mint senki más a korosztályukban. Külön csoportunk foglalkozik az akadémiai és a fejlesztői pályára való felkészítéssel is.
Kürti Tamás: Mi nem egy adott időpillanatban gondolkodunk. A fenntartható fejlődéshez szükség van arra, hogy itt megmaradó tudás, folyamatos továbbképzés valósuljon meg. Engem érdekel, hogy hány diákot vettek föl Veszprémből azért, mert információs biztonságban képzett, hogy olyan versenyelőnyt tudjunk nyújtani, amivel biztos az itt tanulók jövője. Hogy a Veszprémből kikerült hallgatók a legeredményesebbek az állásinterjúkon ezen a területen? Ennél nagyobb büszkeséget el sem tudok képzelni.
IPM: Az előbb szóba került az életkor. A futurIT sok tekintetben más utat követ, mint a többi tudásközpont. Ritka az ilyen fiatal vezető, aki ráadásul nem az egyetemi körökből, hanem az egyik ipari partner menedzsmentjéből került ki. A számszerísített eredményekkel nehéz vitatkozni, ezek Kürti Tamást igazolják, de senki sem kételkedett a döntés helyességében a kezdetekkor?
Kürti Tamás: Ez egy különleges helyzet, melyhez több dolog is kellett. Fontos szempont volt minden résztvevő felől, hogy az itteni fejlesztéseknek ki kell állnia a piac próbáját, és hogy én magam képes legyek arra, hogy ne egy piaci vállalat érdekeit nézzem mindenek fölött. Nem volt nehéz, mert nagyon erősen kötődöm Veszprémhez és az akadémiai világhoz is. Ráadásul van egy nagyon kemény és korrekt felettesem, a Pannon RET igazgatója, Friedler professzor úr. Amúgy a környezetemben is csapattal dolgozom, melyben kiválóan keverednek az ipari és akadémiai érdekek.
