A színtelen szappanos vízből fújt buborékok sokszor látványos zöldes-lilás színben játszanak, szétpukkadva azonban ismét színtelenek lesznek.
A megoldást a fizika, azon belül is az optika adja meg. A fehér fényt különböző hullámhosszúságú színes komponensek alkotják, a kb. 390 nanométeres hullámhosszúságú ibolyaszíntől a kb. 750 nanométeres vörösig. A szappanbuborék olyan vékony folyadékhártyából áll, amelynek vastagsága összemérhető a fény hullámhosszával. Ha a hártya vastagsága egyes részeken pont beleesik a fenti tartományba, a hártya falairól visszaverődő és abba behatoló fény interferenciajelenséget hoz létre. Ez azonban csak a buborékfal vastagságának megfelelő hullámhossztartományban, egy-egy meghatározott hullámhosszúságon, azaz színen jön létre, így látjuk a buborékot és az abban tükröződő dolgokat egyszer zöldes, egyszer lilás, egyszer sárgás színben. Ugyanezen az elven jön létre a víz felszínén úszó olajos szennyeződés szivárványszíne is. Ott a vízfelületen az olaj képez olyan vékony réteget, amelyen létrejöhet az interferencia.
